A Föld fölött uralmat szerző ember a „természet balesete”.
A tel-avivi egyetem régészeinek átfogó, emberi evolúció új egyetemes elmélete szerint
a nagytestű állatok kiirtása után, a kisebb, fürgébb állatokra történő vadászat miatt fejlődött ki az emberi agy.
A tel-avivi egyetem két régésze, Miki Ben-Dor és Ran Barkai szerint ugyanis
a hatalmas és viszonylag könnyen elejthető állatoknak az ősemberek által is elősegített tömeges kihalása után a nehezebb körülmények legyőzéséhez, ergo a túléléshez egyre okosabbá, találékonyabbá és gyorsabbá kellett válniuk az embereknek a kisebb, fürgébb állatok levadászására, és ez vezetett agyméretük növekedéséhez.
Az elmúlt pár millió évben az emberi agy a háromszorosára nőtt, maximális kapacitását körülbelül 300 000 évvel ezelőtt érte el.
Amikor a húsevő Homo erectus körülbelül 2 millió évvel ezelőtt elkezdett kóborolni Afrikában, a körülötte lévő szárazföldi emlősök átlagosan mintegy 500 kilogrammot nyomtak, és az emberfélék elefántokat és nagy állatokat ettek, amikor csak tudtak – akkoriban Afrikában még hat elefántfaj élt a mai kettő helyett. A 12 ezer évvel ezelőttig tartó pleisztocén időszakának végére azonban a modern ember kivételével kihalt az összes emberféle, és az afrikai állatok átlagos súlya több mint 90%-kal csökkent. Idővel pedig már túl nagy energia ráfordítást igényelt a vadászat, és ezért az emberek mintegy 10 000 éve, a neolitikum mezőgazdasági forradalmában megnövekedett agyukat a mezőgazdaság fejlesztésére kezdték felhasználni .
Az izraeli régészek elmélete szerint a Föld fölött uralmat szerző ember a „természet balesete”, melyben egy eredetileg mindenevő emlősfaj átállt a húsevésre, így pedig kiirtotta azokat az állatokat, amelyekre támaszkodott. Ezáltal pedig rákényszerült a folyamatos okosodásra, s végül eszével átvette az uralmat az általa egyre jobban lerombolt természet fölött.
Eközben...
(Forrás: Háárec, MTI, fotó: Far Cry)