Biztos, hogy olyan kevés kék virág van?
Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport tanulmánya szerint a kék festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.
A kutatók egy átfogó virágadatbázis elemzése után arra jutottak, hogy azon növényfajok közül, amelyeknek a beporzását döntően a szél vagy az eső végzi, egyetlen egynek a virágát sem észleli kékként az emberi szem.
Ezzel szemben a többnyire rovarok és madarak által beporzott virágos növények 7,5 százalékának a virágát látják kéknek az emberek.
Anke Jentsch, az egyetem professzora szerint ez a különbség azt sugallja, hogy a beporzó organizmusok színérzékelése jelentősen befolyásolja a virágok színének kialakulását az evolúció folyamán.
Az emberi szemben három típusú fotoreceptor található, ezek a vörös, a zöld és a kék fényre reagálnak. A méhek ezzel szemben kevésbé érzékenyek a vörös színekre, kevésbé tudják megkülönböztetni a sárgát és a fehéret, ugyanakkor különösen élénken észlelik a kék árnyalatokat.
A méhek és egyéb rovarok különösen vonzódnak a kék virágokhoz, de akkor mindezek fényében felmerül a kérdés, hogy ha ennyire vonzódnak a kék virágokhoz, akkor a rovarok és madarak által beporzott növényfajoknak miért csupán a kis százaléka rendelkezik kék virággal?
A válasz az, hogy a kék virágpigment előállítása annyira bonyolult a növények számára, hogy csak azok a fajok hoznak ekkora áldozatot, amelyek egyébként is ádáz küzdelmet vívnak egymással a beporzók figyelméért.
Néhány magashegyi területen, például az Alpokban vagy a Himalájában az éghajlati viszonyok különösen barátságtalanok a rovarok és egyéb beporzók számára. Azoknál a virágos növényeknél, amelyek fajgazdag füves vidékeken honosak és gyakran tápanyagszegény talajban kell túlélniük, a kék virág előnyös tulajdonság, mert a beporzók számára még nagy távolságból is kitűnik a többi faj közül.
MTT; kiemelt kép: Getty Images