Az esztergomi építményről erős képeket készített az MTI fotósa.
A Wikipedia szerint a dunai rakodó, illetve kötélpálya állomás, vagy ismertebb nevén szénrakodó, a Dorogi Szénbányák szállító és elosztó üzemegységének volt külön részlege, 1927-ben kezdett el működni. Az építmény funkciója az volt, hogy a dorogi szénbányák által kitermelt szénport folyami uszályokra továbbítsa.
A betonalapokon nyugvó acélszerkezet több mint 5,7 kilométeres kötélpályával volt összeköttetésben a szénbánya osztályozó egységével, ezen a pályán érkeztek a szénporral megrakott csillék a Duna partjához.
Amikor még funkcionált, a közel kétszáz négyzetméter alapterületű termében fogadták a szénporral teli csilléket, melyeket az épülethez csónakkal érkező három-négy fős személyzet leforgatott a rendszerről, majd azok tartalmát az úgynevezett bunkeres surrantón, azaz egy csúszdán leöntötték.
A surrantók az uszályokhoz csatlakoztak, a szénpor így került a hajókra. Az üres csilléket a munkások visszaillesztették a kötélpályára, melyek tovább indultak Dorog felé, a bányához.
A dunai rakodó kapacitása elérte a napi ezer tonnát is, ezt a teljesítményét 1963-ig tartotta, akkor leállították a szállítást, majd elbontották a kötélpályát, illetve az építmény berendezéseit. Maga az épület 1970 óta áll üresen. Ma ipari műemlék.
Ez is érdekelhet:
Még Salgótarján felett is lehetett látni a Crew Dragon űrhajót a kilövést követően
A történelmi űrrepülés látványából Magyarország sem maradt ki szerencsére.
(Fotó: Mónus Márton/MTI)
