Milyen a széljárás Magyarországon, mit tud a Beaufort-skála, és hogyan néz ki egy globális széltérkép?
Mindannyian hallottunk már a Beaufort szélerősség-skáláról, amit 1805-ben dolgozott ki a brit flotta ír sorhajókapitánya, Francis Beaufort, és amivel a tengeri szél erősségét osztályozzuk.
A skála fokozatai 0-tól (szélcsend) 12-ig (orkán) haladnak egyesével. Az elsőfokú riasztást 6-os és 7-es fokozatnál adják ki (40-60 km/órás szélnél), a másodfokút 8 fölött.
Minden egyes fokozathoz tartozik egy-egy költői leírás is arról, hogyan észlelni az adott szélerősséget a tengeren, illetve a szárazföldön. Íme három szép példa:
- 4-es szélerősség hatása a vízen: Hosszú, alacsony hullámok, fehér tarajjal, illetve a szárazföldön: A szél a fák gallyait, kisebb ágait állandóan mozgatja.
- 8-as szélerősség hatása a vízen: Hosszú hullámhegyek, sűrű, fodros hullámokkal. A habok a szélirányhoz igazodva csíkokba rendeződnek, illetve a szárazföldön: A szél a fákról ágakat tör le, a nagyobb fák törzsei is erősen hajladoznak.
- 12-es szélerősség hatása a vízen: Az egész vízfelület fehéren porzik. A szél letépi és elfújja a hullámtarajokat. A látótávolság gyakorlatilag megszűnik, illetve a szárazföldön: A szél épületeket, tetőket rombol, súlyos pusztítást végez.
Arról pedig, hogy miért is éppen a tengeren fogant meg ez a máig használt skála, mindent elmond a globális széltérkép, amelyen kiválóan látható, hogy elsősorban a partvonalakon erős a kitettség:
És itt láthatjuk azt is, hogy Magyarországon nem túl jelentős a „nemzeti szélvagyon”, inkább az ország nyugati felében vannak szeles területek, jobb híján pedig lemehetünk a folyók, tavak partjaira, ami hazai viszonyok között még mindig inkább szeles, mint a különböző hegységek.
A hazai uralkodó szélirány egyébként az északnyugati, amelynek „fő áramlása a Dunántúl keleti felén és a Duna-Tisza közén érvényesül legjobban, míg a Tiszántúlon északkeleti az uralkodó szélirány”, ahogy a MET.hu írja, amely szerint Magyarországot az
„átlagos szélsebesség alapján a mérsékleten a szeles vidékek közé sorolhatjuk, a szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak.”
Ettől persze lokálisan jelentős eltérések lehetségesek, is időben is egyenetlen a megoszlás, például a tavasz első fele a legszelesebb, míg a nyár-ősz fordulóján a legkisebbek a szélsebességek.
Öt percenként frissülő széltérképet az Időkép oldalán nézegethetsz.
(Források: Wiki, MET, Időkép, fotó: Szélvihar Brüsszelben - GettyImages)
Ez is érdekelhet: