A sötét energia kutatása 2004-ben kezdődött, a legutóbbi projekt során az égbolt 26 millió galaxisáról készítettek felvételeket a chilei Blanco teleszkóp segítségével a csillagászok. Ehhez viszont egy brutális kamerát kellett megépíteni: egy 570 megapixeles erőgépet, amely képes észlelni akár a nyolc billió fényévre lévő galaxisok fényét is.

Így sikerült elkészíteni az eddigi legpontosabb térképet az univerzumban lévő sötét anyagról – a térkép segítheti a kutatókat annak megértésében, honnan származik a sötét anyag, és abban, hogy többet megtudjanak a sötét energia titokzatos jelenségéről.

Az a kis szakasz egy milliárd fényévnyi távolságot ölel fel. Összehasonlításképp: a Naprendszerünk nagyjából 2 fényévnyi nagyságú

Igen sok a megválaszolatlan kérdés ez ügyben, azaz a csillagászok is eléggé sötétben tapogatóznak. A csillagok és galaxisok mozgása arra utal, hogy az univerzumot láthatatlan részecskék – sötét anyag – is alkotja. 1998-ban két csillagászcsoport felfedezte, hogy az univerzum tágulása nem lassul, hanem gyorsul – ezt pedig talán egy feltételezett energiafajta, a sötét energia okozza. Azóta a megfigyelésekből arra következtettek, hogy a sötét anyag és a sötét energia együttesen az univerzum 96 százalékát teheti ki. A következő kihívás a tudomány számára az volt, hogy megtalálják a módszert arra, hogy megvizsgálják a láthatatlan jelenséget.

„A sötét energia és a sötét anyag alighanem a tudomány világának legnagyobb rejtélyei közé tartozik. Nem mondhatjuk azt egyszerűen, hogy nem tudjuk, mik azok. Erőfeszítéseket kell tennünk, hogy megérthessük ezeket a titokzatos jelenségeket”

– emelte ki Ofer Lahav, a The Dark Energy Survey kuratóriumának az elnöke.

Az univerzum 96%-át a láthatatlan sötét energia és sötét anyag teszi ki

A kutatók egyébként azt tanulmányozták, hogyan hajlítja meg a fényt a köztes sötét anyag, így pedig ki tudták számolni az eloszlását – ezekből a sötét energia működését is felmérték, a galaxisok sűrűségéből és elhelyezkedéséből pedig a sötét energia és sötét anyag mennyiségét is kikövetkeztették.

A most bemutatott adatok csupán egyetlen év megfigyeléseiből származnak, ugyanakkor a szakértők a tervek szerint az égbolt egy még nagyobb területéről négy további évben fognak adatokat gyűjteni.

Kövesd a Rakétát, a Player jövőmagazinját!

Tavaly év végén startolt el a Player új magazinja, amiben kiemelten foglalkozunk a legérdekesebb technológiai és tudományos újdonságokkal, az autózás jövőjével, a megújuló energiával, a klímakérdéssel, és még számtalan olyan izgalmas trenddel, ami a következő években meghatározó lehet. Kövesd be a Rakéta Facebook-oldalát, hogy biztosan ne maradj le a jövőről!

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Tíz egyszerű kérdés, amire iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!
Hirdetés