Az USA első narancssárga elnöke anno még olyanokat is mondott, hogy szerinte jó ötlet lenne a nukleáris fegyverkezési verseny felmelegítése, most viszont az egyre komolyabb észak-koreai fenyegetések tükrében egy kicsit az arcába robbant a téma. Egy nukleáris háború nagyjából senkinek nem állna érdekében, így a dolog remélhetőleg megmarad gondolatkísérlet szintjén, de azért megnéztük, mi történne, ha a világon jelenleg hadrendben lévő összes atombomba egyszerre pukkanna el. Azt azért előre bocsátjuk, hogy semmi jó, de ha még pontosabbak akarunk lenni, akkor azt is mondhatjuk, hogy az esemény simán kiírná az emberiséget a történelemből.

A képlet végeredményéhez először is számba kell vennünk, miből tudunk gazdálkodni. Jelenleg a világon összesen nagyjából 14.900 nukleáris robbanófej található. Az USA-nak csak 6.800 van, szemben az oroszok 7.000 atomfegyverével, az aprólékot pedig a franciák 300, Kína 260, az angolok 215, Pakisztán 130, India 120, Izrael 80 és végül Észak-Korea nagyjából 10 töltete teszi ki.

Az, hogy ezek a robbanófejek milyen pusztításra képesek, már nem ilyen egyszerű számszaki kérdés, hiszen míg az oroszoknak és az amcsiknak gigantikus erejű termonukleáris bombáik is vannak, addig a hozzájuk képest kicsiny, de annál dühösebb Észak-Korea eddig maximum 20-30 kilotonnás bombákkal tudott fenyegetőzni. A képletet némileg átírja, hogy a minap egy hidrogénbombát is sikerült elpukkantaniuk tíz kilométer mélyen, és szerintük hamarosan akár száz kilotonnás példányokat is le tudnak gyártani, tisztán önerőből. Na nem mintha a 20-30 kilotonnás bombáik nevetséges kis petárdák volnának, hiszen egy ilyen töltet erőlködés nélkül tarolná le Budapest komplett belvárosát.

A nagyágyúk viszont nem állnának meg a belvárosban.

A 27 tonnás orosz Cár-bomba például 50 megatonna vegytiszta pusztítás, ami nagyjából 3300-szorosa a Hirosimára ledobott töltet pusztító erejének. Ezt a bombát egyébként csak egyszer merték elpukkantani a jó oroszok, és amikor ez megtörtént 1961-ben az észak-oroszországi Novaja Zemlja fölött, a robbanás ereje majdnem elpusztította magát a bombázót is, és még Finnországban és Norvégiában is betörtek az ablakok.

Ez a videó igen szemléletesen érzékelteti a nagyságrendeket:

Az USA jelenleg legerősebb fegyvere a B83, ami csak 1,2 megatonnás töltettel rendelkezik, de a csak szócska nem biztos, hogy indokolt egy olyan bomba esetében, mely nagyjából 79 Hirosimát tudna elpusztítani egy nekifutásra.

Nézzük, mi történne, ha beütne a gebasz!

Ha mondjuk Putyin betrollkodna valamit Trumpnak a Twitteren, és emiatt Donald idegből átküldene egy B83-as robbanófejet Moszkvába, az orosz fővárosban egy szempillantás alatt egy 420 méter átmérőjű, 92 méter mély kráter keletkezne a Kreml helyén. A detonáció utáni másodpercekben egy 5,7 négyzetkilométernyi terület változna összefüggő tűzlabdává, mégpedig egy olyanná, melynek a közepén a hőmérő higanyszála akár 83.3 millió Celsius fokig is felkúszhat. (A képzavart eloszlatandó; a higany már szobahőmérsékleten is párolog, 350 fokon pedig felforr, szóval az atomrobbanás közepén a hőmérő nem kúszik sehová, hanem elpárolog, mintha soha nem is lett volna.)

A tűzlabda persze csak az egyik probléma. Moszkva lakosságának az az óriási légnyomás is igen komoly gondokat okozna, ami a detonáció középpontjából indul meg minden irányba. Ez a lökéshullám ugyanis egy nagyjából 16,8 négyzetkilométernyi területen az összes épületet visszahajtogatná a pincébe.

Folytatva a sort, a detonáció 420 négyzetkilométeres körzetében mindenki harmadfokú égési sérüléseket szenvedne, aki nem visel tűzálló overallt és ólommellényt. Mivel a kiterjedt bőrfelületen elszenvedett harmadfokú égés már önmagában halálhoz vezet, ezért nem túlzás azt állítani, hogy a zsúfolt orosz fővárosban ez újabb milliók életének vetne véget néhány perc alatt.

Ha feltételezzük, hogy az oroszok vannak annyira szerencsések, hogy a robbanást követő órákban teljes a szélcsend, a radioaktív felhő akkor is megölné az életben maradtak 50-90 százalékát 20,6 négyzetkilométeren belül, ha pedig feltámad a szél, az áldozatok számának felső határát képtelenség megjósolni.

Hirosima látképe az atomrobbanás után

Tegyük fel, hogy Trump Twitter-fiaskója után Moszkvának konyec, és emiatt Putyin is rátenyerel a nagy piros gombra. Mivel tudja, hogy a másik oldalon Donald is ugyanezt csinálja, akkor pedig már úgy van vele, hogy menjen az egész világ a levesbe.

Egyszerűsítsük kicsit a dolgokat, és számoljunk csak 13.800 atombombával – ez pont annyi, mint ami az amerikaiaknak és az oroszoknak együttesen van – feltételezve, hogy ezek átlagosan a B83-nak megfelelő pusztításra képesek. Ha ez mind egyszerre robbanna fel, az nagyjából annyi energia elszabadulásával járna, mint amennyit az egész USA egy teljes év alatt termel.

Putyin és Donald tehát fogják magukat, és kitáraznak egymásra, ahogy illik; nos, ez nagyjából 232.000 négyzetkilométernyi infrastruktúrát törölne el a Föld színéről, vagyis durván 295 New Yorknyi nagyváros lenne porrá néhány perc alatt.

A bombák összege egy 79.000 négyzetkilométernyi tűzlabda lenne, ami mindent elpárologtatna, amihez hozzáér és 5,8 millió négyzetkilométeren mindenkit halálra égetne (ez 3700 London méretű várost jelent), végül további 284.000 négyzetkilométernyi területen jó eséllyel legalább az ott élők fele halálos sugárdózist kapna. Mivel azonban a radioaktív felhő simán szétterjedne a légkör magasabb rétegeiben is, a sugárfertőzéshez köthető betegségek hosszú távon az egész világon megkeserítenék az emberek életét.

A fentiek miatt tehát milliárdok halnának meg néhány óra alatt közvetlenül a robbanások miatt, de ezzel még közel sincs vége .

Dehát ő kezdte. Azt írta, "LOL".

A robbanások következtében hatalmas mennyiségű por és egyéb részecske kerülne a légkör felsőbb részeibe, melyek jó ideig ott is maradnának, és – mivel ezek a napsugárzás jelentős részét visszaverik a világűrbe - kegyetlenül lehűtenék a bolygót. Az emberiséggel egyébként ez már többször is előfordult a történelem során, csak akkor nem atombomba, hanem vulkánkitörés juttatta a részecskéket a légkörbe. Ezek a kitörések akár több évtizedes mini-jégkorszakokat is képesek okozni... de nem egy olyan kataklizma, mint amiről most beszélünk.

A nukleáris holokauszt során felreppenő porfelhő ugyanis nemcsak lehűtené a bolygót, de halálos sugárzást hintene a nyakunkba. Ráadásul a nukleáris tél előidézéshez teljesen felesleges lenne eldurrantani Amerika és Oroszország teljes arzenálját. Száz olyan erős bomba felrobbantása, mint ami anno Hirosimát elpusztította, már elég lenne ahhoz, hogy a Föld éves átlaghőmérsékletét 1 Celsius fokkal csökkentse. Ha az összes atombomba felrobbanna, az már annyi port és egyéb részecskét juttatna a légkörbe, hogy a földfelszínt elérő napsugárzás közel 100 százalékkal csökkenne, vagyis az emberek évtizedekig nem látnák a napfényt.

Hogy ez milyen hatással lenne az emberi fajra, azt talán nem is kellene részleteznünk, de ám legyen! Napfény nélkül nincs fotoszintézis, vagyis a növényzet szinte teljesen kihalna, melynek következtében összeomlana a tápláléklánc, ergo, akiket nem ölt meg a robbanás, a radioaktív sugárzás, vagy a csontba metsző hideg, azok éhen halnának.

Nagyjából ennyi, és mivel ezzel a világ nagyhatalmai is tisztában vannak, talán sikerülhet elkerülni az imént részletezett forgatókönyvet.

(via)

És ezt olvastad már?
A Honor 50-et a Honor-rajongók biztosan szeretni fogják, még ennyiért is