A történet nem mai, egész pontosan 1963-ban kezdődött, amikor Randy Gardner és két középiskolás társa úgy döntött, hogy ahhoz, hogy megnyerjék a Point Loma középiskola tudományos kiállítását, valami igazán nagy dolgot kell véghez vinniük. A világbajnok ötlet egyenesen Hawaiiról érkezett, ahol egy honolului DJ, Tom Round nem sokkal korábban azzal került be a hírekbe, hogy 260 óráig volt ébren egyhuzamban, így a fiúk a fejükbe vették, hogy megdöntik a rekordot.

A tervük enyhén szólva is merész volt, hiszen a '60-as években az alváskutatás még gyerekcipőben járt, és széles körben elterjedt nézet volt, hogy az alvásmegvonás hosszú távon nagyon súlyos következményekkel járhat, és akár halálhoz is vezethet, így Gardner túlzás nélkül az életét kockáztatta, hogy megnyerje a versenyt. A vállalkozásnak ennek megfelelően elég gyorsan híre ment az országban, több beszámoló szerint a néhány héttel korábbi Kennedy-gyilkosság és a Beatles legendás amerikai turnéja után erről cikkeztek a legtöbbet az amerikai lapok.

Ennek köszönhető, hogy a kísérlet híre végül eljutott Dr. William Dementhez is, aki az elsők között kezdett alváskutatással foglalkozni az Egyesült Államokban. Amikor az orvos tudomást szerzett a rekordkísérletről, azonnal kocsiba vágta magát, így az első néhány nap után Gardner a társai mellett igazi szakértői segítséget is kapott, ami elmondása szerint a legjobbkor jött. Dement és a középiskolai osztálytársak folyamatosan ellenőrizték Gardner kognitív és motorikus képességeit a tizenegy nap alatt, és többek között a következőket figyelték meg:

• Két nap ébrenlét után Gardnernek már komoly problémákat okozott néhány egyszerű nyelvtörő is, és nem volt képes azonosítani a tárgyakat tapintás alapján.
• Az érzékei rendkívül kiélesedtek, különösen az erős illatokra vált érzékennyé, amik egy idő után elviselhetetlenné váltak számára.
• Az ötödik naptól kezdve hallucinációk gyötörték, és zavarok jelentkeztek a rövid távú memóriájában. Emellett egyre inkább elhatalmasodott rajta a paranoia, és a hangulatingadozásai is felerősödtek.
• Amikor a tizenegyedik napon megkérték, hogy százról indulva haladjon hetesével nulláig, Gardner 65-nél abbahagyta a számolást. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért, kiderült, hogy egyszerűen elfelejtette, mit kéne csinálnia.

A súlyosbodó tünetek ellenére úgy tűnt, hogy a kialvatlanság orvosi értelemben nem volt különösebben rossz hatással Gardnerre, aki a kísérlet előrehaladtával egyre jobban kosárlabdázott, és még a tizedik napon is képes volt rá, hogy legyőzze flipperben az őt felügyelő Dementet. Az 1964 január 8-án véget ért kísérletben a fiú végül 264,4 órát, vagyis

a kísérletet követő sajtótájékoztatón pedig összefüggően, megakadások nélkül volt képes beszélni. Gardnert ezután egy katonai kórházba szállították, ahol alvás közben műszerekkel figyelték az agyát, és megállapították, hogy mindössze néhány nap után az agyműködése teljesen visszaállt a normális állapotba. A kísérlet hatalmas lökést adott az alváskutatásnak, és hamarosan arra is rájöttek, hogy Gardner miért nem szenvedett maradandó károsodást a maratoni ébrenléttől: mint kiderült, az emberi agy képes rá, hogy bizonyos részei szunyókáljanak egyet, miközben fizikailag ébren vagyunk, így valamilyen szinten alvás nélkül is képes regenerálódni.

De tényleg nem lett baja?

Nos ez az, amire soha nem fogunk biztos választ kapni. Ami tény, hogy Gardnernek 2007 környékén nagyon súlyos inszomniája alakult ki, ahogy ő fogalmazott, egyszerűen "abbahagyta az alvást". Bár semmiféle bizonyíték nem állt a rendelkezésére, a férfi biztos volt benne, hogy az álmatlanságának az oka a több mint negyven évvel korábban elvégzett kísérlet. Tíz évnyi szenvedés után Gardner végül komoly erőfeszítéssel legyőzte az inszomniát, de ezután is csak nagyjából napi hat órát volt képes aludni.

Az viszont biztos, hogy a rekord örökre az övé marad, hiszen a Guinnes Rekordok Könyve Gardner kísérlete után beszüntette a "leghosszabb ébren töltött idő" rekordjának közzétételét arra hivatkozva, hogy az túl veszélyes a jelentkezőkre nézve. Így aztán azt sem tudhatjuk biztosan, hogy jelenleg ki tartja a nemalvás világrekordját, de az ausztrál Nemzeti Alváskutató Projekt szerint 18 nap, 21 óra és 40 perc a leghosszabb ébren töltött idő.

(Forrás: BBC, Curiosity, Wikipedia, NPR, Fotó: San Diego Historical Society, Nyitókép: A gépész)