Sokkal bonyolultabb a kérdés annál, minthogy a felszálláshoz és a levegőben maradáshoz is kell a tempó.

V1, Rotate, V2 – a felszállást meghatározó három kritikus sebességpont, amelyen sok múlik. Minden járatnál, minden repülőgépnél máshol jön az elhatározási és az orrfutó elemelési sebesség. Nem mindegy, milyen nehéz az adott gép, és a felszállás pillanatában milyen időjárási körülmények uralkodnak: kedvező szembeszél fúj, vagy 38 fokos kánikula tombol a repülőtéren. De hogyan számolják ki ezeket a sebességpontokat a pilóták? Mi történik egy vészhelyzetben, ha a repülőgép már elhagyta az elhatározási sebességet? Miért száguldanak gyakran 1200 km/h sebességgel a kelet felé tartó járatok az Atlanti-óceán felett? Mi a különbség az airspeed és a ground speed között? Milyen korlátozások lépnek életbe a leszállás során, ha vizes vagy havas az adott repülőtér futópályája, ahol ráadásul még oldalszél is fúj? Izgalmas kérdések, praktikus válaszok a Légiközlekedési Kulturális Központ videójában Darida Tamás kapitánytól, az Aeropark túravezetőjétől.

Ez is érdekelhet:

Ötvenéves a repülőgép, amelyen néhány utas előrébb ül, mint a kapitány

Ismerd meg az egyik leghíresebb utasszállító történetét!

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Vagány nők a magasban: így hasított a Wizz Air nőnapi járata 

120 nap alatt, kézzel épített fel egy csúszdás-medencés lakóházat két férfi

Miért éppen ma van a matematika leghíresebb számának a napja?

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Hétvégén indul az F1-szezon. Követed az idei bajnokságot?
25% Persze, nagyon várom már a futamokat.
14% Többnyire igen, megpróbálok minél inkább képben lenni.
17% Ha belefutok, belenézek egy-két futamba.
43% Nem érdekel az F1.