Talán nem is gondoltad volna, de ezen az apró változtatáson múlik, hogy még nem vagy halott.
Ahogy már sejted, az ovális ablakok nem esztétikai célokat szolgálnak, hanem az egész légi szállítást alapjaiban megreformáló változás apró, ámde annál fontosabb összetevőiként terjedtek el.
A huszadik század közepén ugyanis a technológia már lehetővé tette, hogy a repülőgépek az atmoszféra magasabb légrétegeiben közlekedjenek,
aminek volt egy hatalmas előnye: magasabban a levegő ritkább, aminek következtében csökken a légellenállás. Kisebb légellenállás=kevesebb üzemanyag=olcsóbb utazás.
Igen ám, de ahol kevesebb a levegő, alacsonyabb a légnyomás is, ami izgalmas kihívás elé állította a repülőgépek tervezőit: ahhoz, hogy az utasok ne fulladjanak meg, a kabint nyomás alá kellett helyezni, viszont ahhoz, hogy a kabin ne hasadjon szét a külső és belső nyomáskülönbség miatt, a gépeket ovális alakúra kellett tervezni.
Probléma megoldva - gondolták a repülőgépgyártók, aminek következtében
az 1950-es években három repülőgép szakadt darabjaira a levegőben.
A tervezők ugyanis egy igen fontos dolog felett nagyvonalúan elsiklottak: az ablakok.
Amikor ugyanis a repülőgép kabinja a nyomáskülönbség miatt kitágult, a négyszög alakú ablakok egyszerűen kitörtek a helyükről. A megoldás? Kerekebbre ablakok, amelyeken a terhelés egyenletesebben oszlik el, így nagy magasságban sem repednek szét.
(Nyitókép: Getty)
