Szó szerint szemet kápráztatók voltak az angol és amerikai hadihajók.

Az I. világháború során a szövetségesek hadi és kereskedelmi flottáját rendszeresen támadták német tengeralattjárók és hadihajók. A hajókat valamilyen formában álcázni kellett, csakhogy ez a vízen igencsak nehéz.

Az idea az angol zoológus, John Graham Kerr nevéhez fűződik, aki zebrák és zsiráfok mintázatát alapul véve rukkolt elő az ötlettel 1914-ben. Az elv az volt, hogy a hajókat ugyan lehetetlenség elrejteni, de a megfelelő mintákkal össze lehet zavarni az ellenséges erőket.

1915-ben az ötletet elvetették, de egy évvel később a nagy tengeri veszteségek miatt leporolták, ám ezúttal már Norman Wilkinson festőművészre bízták a projektet. Modellként kis fahajókat használtak a londoni Királyi Művészeti Akadémián, ahol egy főleg nőkből álló egység dolgozott a keze alá.

A cél az volt, hogy a német haderőnek nehéz legyen megállapítania, hogy 1. mi az, amit lát. 2. az merről jön és merre megy. 3. mekkora 4. milyen távolságban van.

Cikkcakkos vonalakkal, és fekete-fehér csíkok kontrasztjával olyan optikai hatást értek el, ami alapján messziről valóban nehézzé vált megállapítani egy hajó formáját, vagy mozgását.

Több mint négyezer hajót festettek le a Dazzle Camoflage-nek nevezett mintákkal, és nem volt közöttük két egyforma, mégpedig azért, hogy az ellenséges haderő ne ismerhesse ki a hajóosztályokat.

Ezek egyike volt a fotókon is látható angol hadihajó, az RMS Mauretania. Az 1906-ban épült hajó 1929-ig a világ legnagyobb és leggyorsabb tengeri járműve volt a kategóriájában.

A hajó egyik hibája éppen a sebességében rejlett: ha nagyon gyorsan haladt, a vibráció olyan erős volt, hogy a másod- és harmadosztályú részleg használhatatlanná vált.

1917-ben a hajó angol katonákat szállított Galipoliba, később viszont amerikai katonákat szállított az európai hadszíntérre. Ekkoriban kapta a dazzle festést.

Ezek a fotók New Yorkban készültek 1918.novemberében, vagyis a háború befejezése után. A fedélzeten hazatérő amerikai katonák láthatók.

A hajók festése színes volt, a Mauretániái konkrétan olivazöld, fekete, szürke és a kék több árnyalata.

Az amerikai haditengerészet 1918-ban kezdte el lefesteni a hadihajóit, és még a II. világháborúban is voltak dazzle ship-ek, azaz "káprázat hajók" szolgálatban. Ekkoriban azonban a repülőgépek, és főleg a radar fejlődése feleslegessé tette az ilyen jellegű álcázást.

(Fotók: Retronaut)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Téli bőrápolás férfiaknak: miért van rá most jobban szükséged, mint valaha?

Ha ezek vannak otthon nálad, akkor igazi nőcsábász vagy – Avagy tárgyak, amitől izgalmas lesz egy randi otthon

Eltűnik a Whatsapp néhány telefonról

További cikkeink a témában