Miután 2015-ben egymásnak ütköző fekete lyukak gravitációs hullámait észlelték, egy rövid ideig úgy vélték a csillagászok, hogy az univerzum titokzatos fekete anyagát rengeteg, az univerzumban szétszóródott fekete lyuk alkotja. A Berkeley-ben lévő Kaliforniai Egyetem (UC) szakértői azonban megcáfolták ezt.
A 2014-től felfedezett 740 legfényesebb szupernóva statisztikai elemzése alapján, valamint az után, hogy ezek egyike sem tűnt olyannak, mintha egy rejtett fekete lyuk gravitációs lencséje nagyította volna fel vagy világította volna meg,
a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy ősi fekete lyukak az univerzum sötét anyagának legfeljebb 40 százalékát alkothatják.
Ilyen ősi fekete lyukak csak az ősrobbanás első milliszekundumaiban keletkezhettek. Az eredményeik szerint az univerzum egyetlen sötét anyaga sem áll súlyos fekete lyukakból, vagy más hasonló objektumokból.
A sötét anyag a csillagászok számára az egyik legnagyobb rejtély: bár az univerzum anyagának 84,5 százalékát alkotja, a kutatóknak még nem sikerült közvetlenül bizonyítaniuk, csak közvetett bizonyítékokat találtak létezésére. Nyilvánvalóan ez az anyag tartja össze a galaxisokat, amelyek forgómozgásuk miatt gyakorlatilag szétrepülnének: plusz tömeget ad nekik.
A sötét anyag valószínűleg ötször gyakoribb, mint a normál anyag, de nem bocsát ki fényt vagy detektálható sugárzást, csupán gravitációs hatása észlelhető.
Sok elméleti kutató mutatott be olyan elméleteket, amelyek szerint a sötét anyagnak több típusa létezik. Viszont ha a sötét anyag több össze nem függő alkotóelemből áll, minden egyes alkotóelemnek külön eredetmagyarázata lenne, ami nagyon összetetté tenné a modellt. Uros Seljak, a UC kutatója szerint visszatértek az alapvető vitához, és ismét azokat a triviális kérdéseket kell megválaszolniuk, hogy mi a sötét anyag:
Ez is érdekelhet:
(Forrás: Phys.org, Space.com)