A Földtől 480 millió fényévnyire történt.
A kutatókat is meglepte az Új-Mexikóban felépített, rádiósugárzást mérő nagy rádióteleszkóp-rendszer (Very Large Array) több éven át tartó égboltvizsgáló kutatásának (VLASS) adatai, ugyanis
bizonyítékot találtak a csillagászok arra, hogy egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, aminek hatására a csillag szupernóvaként robbant fel.
A Science című tudományos folyóiratban a felfedezésről megjelent tanulmány vezető szerzője és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója, Dillon Dong elmondta, hogy
bár az elméleti szakértők megjövendölték ezt az eseményt, de „ez az első alkalom, hogy valóban látunk egy ilyet”.
A VLASS 2017-ben kezdte megfigyeléseit és egy rádióhullámokat kibocsátó olyan objektumot észlelt, amely a korábbi vizsgálatok során nem jelent meg. Megállapították, hogy ezek a hullámok egy, a Földtől 480 millió fényévnyire lévő, csillagformáló törpegalaxis külső részéből származnak. Később kiderült, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén lévő egyik műszer 2014-ben észlelt is egy röntgensugárlökést az objektumról.
Az adatokból a csillagászok összeállították két nagy tömegű csillag évszázadokon át tartó haláltáncának történetét. Mint a legtöbb csillag, amely a Napnál nagyobb tömegű, ezek is bináris párokként születtek és egymáshoz közel keringtek. Egyikük jóval nagyobb tömegű volt, mint a másik, élete során gyorsabban fejlődött és szupernóvaként felrobbant. Vagy egy fekete lyukat vagy egy szupernagy sűrűségű neutroncsillagot hagyott hátra.
Ez a fekete lyuk vagy neutroncsillag fokozatosan egyre közelebb került társcsillagához, mintegy 300 évvel ezelőtt belépett annak légkörébe és megkezdte haláltáncát. Ekkor a társcsillag gázt kezdett kibocsátani az űrbe, amely kiterjed gyűrűvé, tórusszá formálódott a két objektum körül.
Végül a fekete lyuk vagy neutroncsillag bejutott a társcsillag magjához, megzavarta az energiatermelő magfúziót, amely megakadályozta abban, hogy saját gravitációja súlya alatt összeomoljon a magja. Amikor a mag összeomlott, a fénysebességhez majdnem azonos sebességgel bocsátott ki anyagsugarat.
Ezt észlelte az ISS fedélzetén lévő MAXI műszer.
A társcsillag is felrobbant volna előbb-utóbb, összeolvadásuk miatt azonban felgyorsult a folyamat a szakértő szerint.
Eközben...
(Forrás: PhysOrg, MTI, fotó: Getty Images)