A beton ellenállna, de a vulkán nem.

Ha esetleg még nem gondolkoztál el rajta, hogy miért is nem öntenek betont a vulkánok kráterébe, hogy ezzel akadályozzák meg a tűzhányó kitörésével járó hamu- és lávakilövellést, illetve pusztítást, akkor van egy jó hírünk: a Whatofshiw.com megtette helyetted.

A (kavicsból, vízből és egy kis cementből készülő) beton hihetetlenül tartós anyag, olvadáspontja 1500 Celsius-fok körül van szemben a láva 871 Celsius-os fokos hőmérsékletével, vagyis ez az „öntsünk betont a vulkán kráterébe” dolog még akár működhetne is, hiszen a beton nem olvadna meg, ugyanakkor egyáltalán nem lenne jó ötlet, mondjuk is miért.

Vulkánkitörések akkor történnek, amikor a Föld felszíne alatt a magma nyomása annyira megnő, hogy megrepesztve a külvilághoz vezető rétegeket utat talál magának és a felszínre tör – minél nagyobb a nyomáskülönbség a magma és a felszín között, annál nagyobb erővel tör elő a magma. Mindez pedig azt jelenti, hogy

igencsak veszélyes lenne bedugítani egy vulkánt, ugyanis ezzel csak azt érnénk el, hogy a nyomás a felszín alatt tovább növekedne, a kitörés ereje pedig még nagyobb lenne, és ha a magma nem tudna áthatolni a betonon=felfelé haladni, akkor a tűzhányó oldalai robbannának ki, ám a nagyobb nyomás miatt nagyobb erővel történne, ez pedig értelemszerűen még nagyobb pusztítást eredményezne.

Ez történt Észak-Amerikában, a Cascade-hegységben található vulkáni eredetű hegy, a Mount Saint Helens (vagy Mount St. Helens) esetében is, ami 123 évnyi szunnyadás után 1980. május 18-án tört ki, ám nem felfelé, hanem oldalirányba. Ennek következtében az északi oldala teljesen leomlott, a kürtőben úgynevezett lávadóm (fokozatosan növekvő, belül forró kőzethalom) emelkedett ki – a hegy 401 métert veszített magasságából). A kitörési hamufelhő 25 km-es magasságot ért el, mintegy 1 km³-nyi vulkáni hamu jutott az atmoszférába, a levegőbe került kén-dioxid pedig szokatlan színű naplementéket és napkeltéket idézett elő. Ami még durvább, hogy az izzó felhő hőmérséklete elérte a 600 Celsius-fokot. A kitörés Észak-Amerika addigi legsúlyosabb természeti katasztrófáját okozta, következtében 57 ember meghalt és 600 négyzetkilométernyi erdő elpusztult.

(Forrás: Whatifshow.com, Wikipédia, fotó: Whatifshow.com)

Ez is érdekelhet:

Páratlan látvány: több mint ezer bálna gyűlt össze egy helyen

Kutatók szerint az elmúlt száz évben nem lehetett ennyi bálnát látni egy helyen.

Itt az egyik legsötétebb égbolt a világon

Szinte vaksötétség uralkodik a szigeten.

Tudod, miért csíkos a zebra?

Spoiler: nem véletlenül csíkos a zebra, és a színei sem véletlenek.

És ezt olvastad már?
Idén is eljön a karácsony, de semmi pánik, mutatjuk a tuti tippeket!
További cikkeink a témában