Kilyukadt az ég, 15 éve nem volt ekkora a rés.
Az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) kutatói az elmúlt 15 év egyik legnagyobb méretű ózonlyukát mérték az Antarktisz felett – az ózonkoncentráció-csökkenést 1985-ben észlelték először.
A szakemberek szerint egy erős, stabil és hideg sarkvidéki örvény a felelős az ózonlyuk jelentős mértékű tágulásáért.
2020's #OzoneHole is both larger and deeper than most in recent years. This is being driven by a strong, stable and cold polar vortex, with all signs pointing to continued ozone depletion in the coming days.#Ozone monitoring➡️https://t.co/c2tPB8OBuQ pic.twitter.com/MPiae3I5tL
— Copernicus ECMWF (@CopernicusECMWF) October 1, 2020
A Copernicus szakemberei szerint az ózonlyuk kialakulása annak köszönhető, hogy a Napból származó energia hatására kémiailag aktív klóratom és brómatom kerül a sarkvidéki örvénybe, amely gyorsan elpusztítja az ózonmolekulákat.
Az ózonlyuk tágulása ellenére a szakértők továbbra is úgy vélik, hogy az ózonréteg lassan regenerálódik az ózonréteget károsító gázok fokozatos kivonását elrendelő, 1987-es montreali jegyzőkönyvnek köszönhetően.
Az éghajlati előrejelzések szerint az ózonréteg 2060-ra lesz olyan állapotban, mint 1980-ban volt.
Az ózonréteg, az ózonlyuk kialakulása
Az ózonréteg egy természetes gázréteg, amely a Földet a Nap ultraibolya-sugárzásától védi. Az ózonlyuk kialakulásának hátterében a tudósok szerint a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll. Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW) révén lebontják az ózont. Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k előállítása régóta tiltott, ha ez nem így lenne, a tudósok szerint sokkal rosszabb lenne a helyzet. Ám mivel ezek élettartama 50-100 év, az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei.
Eközben...
Soha nem értek még ilyen meleget a világon szeptemberben
És várhatóan az idei lesz a valaha mért legmelegebb év Európában.
(Forrás: The Guardian, MTI, fotó: Pixabay)
