A Henneguya salminicola parazitát már ismerjük egy jó ideje. Halakban éldegél, rendszertanilag pedig a nyálkaspórások csoportjához sorolható.
A nyálkaspórásokat a közelmúltig egysejtűeknek tartották, csakhogy néhány éve sejttani és molekuláris genetikai bizonyítékok miatt a csalánozók törzsének a boldog tagjai, vagy a kétoldalasan szimmetrikus állatok leegyszerűsödött utódainak tekintik őket.
Így a rendszertani átsorolás óta a nyálkaspórások tekinthetők a Föld legkisebb állatainak.
Az ilyen típusú szakmai átsorolások egyébként nem az ördögtől valók, gondoljunk csak arra, hogy a gombákat régebben növényeknek tekintették, ma pedig már az élőlények egy önálló országát alkotják.
És akkor térjünk vissza a Henneguya salminicola parazitára, erre a különös kis élőlényre. Egy nemrég elvégzett kutatás ugyanis megállapította róla, hogy hiányzik belőle a sejtlégzés szempontjából kulcsszerepet játszó mitokondriális genom, magyarán szólva nem kell lélegeznie az életben maradáshoz.
Az említett parazita esetében arról lehet szó, hogy társaihoz hasonlóan folyamatosan egyszerűsíti genetikai összetételét, mert a reprodukció során hasznosított evolúciós előnye származhat belőle.
Feltételezések szerint régebben a medúzák kezdetleges változataira hasonlíthatott, azonban nemcsak a légzés tudományát, hanem a neuronhálózatát és az izomrendszerét is elveszthette idő közben. Energiához feltehetően egy olyan fehérje révén jut, amely a gazdatestből tud adenozin-trifoszfát (ATP) csenni.
Ez a többfunkciós nukleoid pedig irtó fontos szerepet tölt be az élőlények életében, ugyanis képes kémiai energiát szállítani a sejten belül az anyagcsere során.
- Például energiaforrásként jut szóhoz fotoszintéziskor és sejtlégzéskor,
- továbbá egy rakás enzim és sejtfolyamat fogyasztja a bioszintetikus reakciók, a sejtmozgás és a sejtosztódás folyamataiban.
Ez is érdekelhet:
(via)