Nem büntetés vagy túlkapás, hanem izolációs tréning.

Javában zajlik a Hunor (Hungarian to Orbit) űrprogram. Már csak négyen vannak versenyben, közülük kerül majd ki az új Farkas Bertalan, akit azonban nem így, hanem Cserényi Gyulának, Kapu Tibornak, Dr. Schlégl Ádámnak vagy Szakály Andrásnak hívnak.

Mutatjuk a négy magyar űrhajósjelöltet, akik közül egyvalaki feljut a Nemzetközi Űrállomásra

Egyikük egy harmincnapos kutatási misszión vehet részt a Nemzetközi Űrállomáson 2024 végén vagy 2025 elején.

Nemrég ért véget a március 22-én megkezdett, hatnapos izolációs tréning. „Az izolációs tréning az űrhajós alapképzés része, amely a megfelelő pszichológiai hatás elérése céljából egy, a jelöltek számára ismeretlen helyszínen, a külvilágtól és külső hatásoktól teljesen elzárt környezetben zajlott” – írják a Hunor Facebook-oldalán.

A „megfelelő pszichológiai hatás” elérése érdekében a jelölteket a TEK páncélautójával, megkülönböztető jelzést használva szállították a helyszínre, és mielőtt kiszálltak, bekötötték a szemüket is.

Így botorkáltak be az épületbe. Nem tudjuk pontosan, a NASA houstoni vagy a Roszkoszmosz Zvjozdnij gorodoki kiképzőközpontja hogy néz ki pontosan, a magyar változatot viszont láthatjuk.

Azért néz ki nagyon hasonlóan, mint néhány irodakonténer, mert ez néhány irodakonténer. „A 48 négyzetméteres konténerlétesítményben a szakemberek a Nemzetközi Űrállomáson érvényesülő feltételekhez és a feladatvégzés körülményeihez hasonló feltételeket teremtettek: a szűkös helyiségekben kevés erőforrás állt rendelkezésre, emellett a munkarendet, a mindennapi munkavégzést és rutint, valamint a tisztálkodást és az étkezést is az űrbéli körülményeknek megfelelően kellett végrehajtaniuk.

Külön munkaterületeken végezték a tudományos kísérletek modellezését, míg a közösségi tér az étkezés és a fizikai edzés helyszíneként szolgált. Külön alvókörlet és hangszigetelt pszichológiai szoba is kialakításra került.”

A közölt fotók alapján egy izolációs tréninghez szükséges helyiség berendezéséhez nem kellenek különleges eszközök. Elég egy IKEA-s polc és néhány asztal, laptopok, ballonosvíz-adagoló, legalább egy shaker, fitneszcuccok – a szobabicikli ruhaszárítóként is funkcionál –, és egy OSB-tábla, rajta karabinerekkel és kötélcsomórajzokkal, előtte kötéllel.

De mit csináltak hat napon át? „Az űrhajósjelöltek egy sor aprólékosan kidolgozott tudományos és gyakorlati feladatot hajtottak végre sikeresen, amelyek célja, hogy a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tapasztalt körülményeknek megfelelő környezetben készítsék fel a következő magyar űrhajóst az űrutazásra.

A jelöltek olyan tudományos feladatokat szimuláltak, mint gyógyszer- és anyagtudományi kísérlet, 3D-nyomtatás, valamint rádiótechnikai és áramlástani folyadékkísérlet. A szimulációs gyakorlatok bizonytalansági és vészhelyzeti elemeket is tartalmaztak, így a jelölteknek a másodperc töredéke alatt kellett döntéseket hozniuk.

A Terrorelhárítási Központ kiképzőtisztje az űrhajósjelöltek parancsnokaként koordinálta a feladatokat, figyelte a jelöltek mentális állapotát, valamint az alvásmegvonásra és a stresszhelyzetekre adott reakcióit, mialatt a szakemberek egy irányítóközpontból kamerák segítségével kísérték figyelemmel a jelöltek tevékenységét, pszichológiai és fizikai állapotát a nap 24 órájában” – írják a Hunor Facebook-oldalán.

A tervek szerint a magyar űrhajóst 2025-ben lőhetik ki (az űrbe). A program eddig több mint 15 milliárd forintba került.

(Forrás: Hunor)

Ez is érdekelhet:

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában