Kétszer is elhalasztották a Szojuz kilövését, most végre sikerült.

A kazahsztáni Bajkonurból indított Szojuz 19 ország ország 38 műholdját állította Föld körüli pályára, köztük két magyar műholdat is.

A Szojuz indítását eredetileg tavalyra év végére tervezték, de végül a küldetést végül átütemezték 2021. március 20-ra. Szombaton a Roszkoszmosz 38 perccel az indítás előtt, műszaki okok miatt elhalasztotta a startot. Mivel ilyen sok eszközt három különböző röppályára kellett állítania mintegy 500-550 kilométerrel a Föld felett, a Szojuz utazása mintegy öt órán át tartott.

A Szojuzzal jutott a világűrbe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold, amely az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára. Az orosz űrhajón indult az űrbe a magyar-szlovák-japán projekt keretében készült GRBAlpha nevű kisműhold is, amelynek tervezője és projektvezetője az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja.

MTI; kiemelt kép: Getty Images

Ez is érdekelhet:

895 millió forintnyi dollárért kelt el az első Twitter-bejegyzés

Dorsey az árverésből befolyt összeget afrikai koronavírus-fertőzöttek megsegítésére fordítja.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában