Ezek a halálzónák azokat az övezeteket jelentik, ahol alig lehetséges élet.
Az ENSZ szerdán közzétett a II. World Ocean Assessment jelentése szerint
jelentősen nőtt a világtengereken a halálzónák száma, vagyis az olyan övezeteké, ahol az oxigénhiány miatt alig lehetséges élet.
2008 és 2019 között bő 400-ról mintegy 700-ra emelkedett az ilyen halálzónák száma, főleg a Mexikói-öbölben, a Dél-kínai-tengeren, de a Balti- és az Északi-tengeren is.
A jelenség egyes régiókban természetes okból fordul elő, oka az algavirágzás. Az algák – miután elpusztulnak – lassan a mélybe süllyednek, eközben olyan baktériumok bontják le őket, amelyek elhasználják a vízben lévő oxigént. Ennek köszönhetően pedig a mélyben olyan óriási zónák alakulhatnak ki, amelyekben átmenetileg alig van oxigén.
A káros algavirágzásnak ugyanakkor kedvez az olyan tápanyagok tengerbe kerülése, mint a nitrogén vagy a foszfor. Ezek gyakran az emberi tevékenység, például a mezőgazdaság révén jutnak a vízbe.
A jelentés alapján a helyzet valószínűleg romlani fog, mivel a 21. század első felében megkétszereződhet az emberi tevékenység következtében a tengerbe áramló nitrogén mennyisége.
A halálzónák kialakulását egyébként az ember által előidézett klímaváltozás is serkenti, az éghajlati átalakulás miatt sok régióban melegedik a tenger.
Európában még soha, de a Földön is csak kétszer volt olyan meleg év, mint 2020-ban
Nem állunk jól a felmelegedés elleni harcban.
Eközben...
Éppen egy új óceán van születőben a Földön
"Hamarosan" kialakul Afrikában.
(Forrás: BBC, MTI, fotó: Getty Images)
