Ezek a halálzónák azokat az övezeteket jelentik, ahol alig lehetséges élet.

Az ENSZ szerdán közzétett a II. World Ocean Assessment jelentése szerint

jelentősen nőtt a világtengereken a halálzónák száma, vagyis az olyan övezeteké, ahol az oxigénhiány miatt alig lehetséges élet.

2008 és 2019 között bő 400-ról mintegy 700-ra emelkedett az ilyen halálzónák száma, főleg a Mexikói-öbölben, a Dél-kínai-tengeren, de a Balti- és az Északi-tengeren is.

A jelenség egyes régiókban természetes okból fordul elő, oka az algavirágzás. Az algák – miután elpusztulnak – lassan a mélybe süllyednek, eközben olyan baktériumok bontják le őket, amelyek elhasználják a vízben lévő oxigént. Ennek köszönhetően pedig a mélyben olyan óriási zónák alakulhatnak ki, amelyekben átmenetileg alig van oxigén.

A káros algavirágzásnak ugyanakkor kedvez az olyan tápanyagok tengerbe kerülése, mint a nitrogén vagy a foszfor. Ezek gyakran az emberi tevékenység, például a mezőgazdaság révén jutnak a vízbe.

A jelentés alapján a helyzet valószínűleg romlani fog, mivel a 21. század első felében megkétszereződhet az emberi tevékenység következtében a tengerbe áramló nitrogén mennyisége.

A halálzónák kialakulását egyébként az ember által előidézett klímaváltozás is serkenti, az éghajlati átalakulás miatt sok régióban melegedik a tenger.

Eközben...

(Forrás: BBC, MTI, fotó: Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Összedőlt egy 2,5 kilométeres baltimore-i híd, miután nekiment egy konténerszállító hajó

A középkategória csúcsa – kipróbáltuk a Redmi Note 13 Pro+ 5G-t

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés