Beszédes fotó.
A hétvégén Afganisztánban a tálibok teljesen átvették az irányítást az Egyesült Államok által támogatott afgán erőktől. Az elmúlt hetekben százezres városok estek el, vasárnap pedig már a csaknem 4,5 milliós főváros, Kabul is a tálibok irányítása alá került.
Az afgán elnök elmenekült az országból, miközben az Egyesült Államok kapkodva próbálja kimenekíteni a szövetségeseit Afganisztánból.
Időközben a republikánusok Joe Bident bírálják, amiért a visszavonulás kapkodva, szervezetlenül zajlik. A tervek szerint egyébként augusztus 31-én hagyta volna el az utolsó amerikai katona Afganisztánt, csakhogy a tálibok előrenyomulása miatt a folyamatok felgyorsultak.
Az amerikai közvélemény az afganisztáni beavatkozást a kudarcos vietnámi háborúhoz hasonlítja.
A párhuzam érdekessége, hogy Joe Biden kezdő politikusként 1975-ben ott ült a szenátusban és az amerikai csapatok minél hamarabbi kivonását követelte Gerald Ford, akkori elnöktől egy vietnámi válság miatt összehívott, zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson. Az USA történetének második legterméketlenebb háborúja húsz éven keresztül tartott, a Kabulból 2001-ben kiűzött iszmalisták két évtized után vonták újra az ellenőrzésük alá a fővárost.
Az evakuáció folyamatban van, a NATO-csapatok mindent megtesznek azért, hogy a szövetségeseiket biztonságosan kijuttassák az országból. A híradások szerint a kabuli reptéren jelenleg hatalmas a káosz, ahol a repülőgépeket megrohanták az országukból menekülő afgánok.
A Kabul-Saigon (mai nevén: Ho Si Minh) hasonlat akkor vált végérvényesen igazzá, amikor az afgán főváros fölött feltűnt a vietnámi vereség egyik szimbóluma, a kéthajtóműves Chinook szállítóhelikopter.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A CH–47 Chinook típust elsősorban csapatszállításra és tüzérségi eszközök mozgatására használták, jelenleg az Egyesült Államokban és a Brit Királyi Légierő kötelékében van szolgálatban. Ez a gép a vietnámi konfliktus egész ideje alatt repült, emiatt sok amerikainak az elvesztett és értelmetlen háború jelképe lett.