A legfontosabb kérdésre azonban még így sem kaptak választ, de egy kicsit közelebb kerültek a megoldáshoz.

A szakembereknek geokémiai vizsgálatokkal sikerült megállapítaniuk, hogy az építmény 52 gigászi homokkőtömbjéből ötven

a nagyjából 25 kilométerre fekvő West Woodsból származik.

A kemény, szürke homokköveket nagyjából i. e. 2500-ban állították fel. A legmagasabb közülük 9,1 méteres, a legnehezebb körülbelül 30 tonnát nyom.

A tanulmány vezetője és a Brightoni Egyetem geomorfológusa, David Nash elmondta, hogy bár a legnagyobb kérdésre még mindig nem kaptak választ, de egy fokkal már közelebb kerültek a megoldáshoz:

„Azt továbbra is csak találgatni tudjuk, hogy miként kerültek a helyszínre. A kövek méretéből kiindulva mindenképpen vontatni kellett őket vagy hengerekkel megoldani a szállításukat. A pontos útvonalat ugyan nem tudjuk, de most már legalább van egy kiindulópontunk és egy végpontunk.”

A Stonehenge-et alkotó kisebb kövek eredetét már korábban megállapították

Azok a 250 kilométerrel arrébb található walesi Pembrokeshire-ből származnak. A gigászi homokkőoszlopok származási helyének felderítését az egyik kő belsejéből vett minta elemzése segítette:

1958-ban a régészek azon dolgoztak, hogy megakadályozzák egy trilit (hármas kő) összedőlését, amelynek egyik függőleges kőtömbjén repedéseket találtak. Az oszlop megerősítése érdekében több helyen átfúrták és az üregekbe fémrudakat illesztettek.

A gigantikus kőtömbök megerősítését végző gyémántvágó cég munkatársa, Robert Phillips a munkálatok végeztével szuvenírként megkapta az egyik kifúrt kőmintát, amelyet 1977-ben – engedéllyel – magával vitt az Egyesült Államokba.

Az idén elhunyt férfi még 2018-ban visszaadta a kőmintát Nagy-Britanniának, hogy tanulmányozni tudják, ami azért volt óriási segítség a kutatók számára, mert a Stonehenge-nél tilos roncsolással járó vizsgálatokat végezni.

A mintából nyert geokémiai ujjlenyomat révén a szakemberek meg tudták állapítani, hogy honnan származik a homokkőtömb. West Woodsban még mindig találni ilyen kőzetet.

És az megvan, hogy...

Közel hatvan éven át senki sem tudta, hogy hol lehet egy méter hosszú darab a Stonehenge-ből

Robert Phillips kilencvenedik születésnapja előestéjén úgy döntött, hogy visszaadja a kőmintát.

(Forrás: BBC, MTI, fotó: Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A mesterséges intelligenciával az otthoni wifid is megtáltosodik

Négy gamer eszköz, amivel igazán teljes lehet a játékélmény

Hónapokig tartana leírni a világ eddigi legnagyobb prímszámát

További cikkeink a témában
Magyar lakásba magyar bútort – és ne is akármilyet, minőségit!
Hirdetés