Durva, hogy több mint 50 éves minták alapján még ma is képesek vagyunk új felfedezéseket tenni.

Az Apollo-program során gyűjtött geológiai bizonyítékok alapján tudjuk, hogy a Hold nagyrészt a Föld anyagából származik, és hogy 4,42 milliárd évvel ezelőtt, mintegy 100 millió évvel a Naprendszer keletkezése után jöhetett létre, amikor a egy hatalmas bolygóközi ütközés során a formálódó ős-Föld és egy Mars méretű bolygócsíra (Theia) összeütközött, az ennek következtében kilökődött anyag pedig összeállt előbb gyűrűvé, majd gömb alakú bolygótestté, a későbbi Holddá.

Az amerikai Northwestern Egyetem kutatói pedig nemrég atomszondás tomográfiai módszerrel megvizsgálták az 1972-ben az Apollo–17 küldetése során a Földre hozott mintákat (egészen pontosan a holdkőzetben található cirkon nevű ásványt tanulmányozták – erről úgy tartják, hogy a Hold kialakulása után kristályosodtak ki), majd arra jutottak, hogy

a Hold 40 millió esztendővel idősebb lehet az eddig véltnél, vagyis nem 4,42 milliárd éve, hanem 4,46 milliárd éve jöhetett létre.

Ne feledjük, hogy ezek a bizonyos minták, amik alapján új felfedezéseket és megállapításokat tesznek a szakértők, több mint 50 évesek. Durva.

(Forrás: Space.com, fotó: ESA/NASA)

Ez is érdekelhet:

Így nézne ki a Föld, ha megkapná a Szaturnusz gyűrűrendszerét

Jól látszik, milyen orbitális méretkülönbség van a Föld és a Szaturnusz között.

Ezt „hallani” 30 billió kilométerre a Földtől

A NASA szakemberei megcsinálták, hogy az emberi fül számára is hallható legyen.

Így néz ki a gyűrűs napfogyatkozás az űrből nézve

A napfogyatkozás óriási sötét foltként vonult végig a Föld felszínén.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában