A tudósokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy létezhetnek-e más típusú dibarionok, de hiába kutattak utánuk, eddig még nem találtak ilyet.
A hadronok közé tartozó barionok – köztük a protonok és a neutronok – három kvarkból álló részecskék, töltésük az őket alkotó kvarkok „színétől” függ. A dibarion lényegében egy két barionból álló rendszer. Egyetlen ismert dibarion létezik a természetben, a deuteron, a deutérium vagy nehézhidrogén atommagja, amely egy-egy nagyon könnyen egymáshoz kötődő protont és egy neutront tartalmaz.
A Physical Review Letters tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a kutatócsoport elméleti és számítógépes eszközöket használva jósolta meg a legfurcsább dibarion, a két omega-barionból álló részecske létezését, amelyek mindegyike három furcsa kvarkból áll – ezért adták a diomega nevet neki.
A kutatócsoport javasolt egy módszert is – nehézion-ütköztetéseket – ezen részecskék kutatására.
„Hisszük, hogy ezeket a különleges részecskéket az Európában és Japánban tervezett nehézion-ütköztetésekkel létre lehet hozni, idővel pedig kísérletekben szeretnénk felfedezni az első dibarion-rendszert a deuteronon túl”
– magyarázta Hacuda Tecuo, a Riken Intézet interdiszciplináris elméleti és matematika tudományok programjának kutatója. Az ilyen részecskék kialakulásának tanulmányozása egyébként segíti a tudósokat az elemi részecskék közötti kölcsönhatás megértésében olyan extrém környezetben, mint a neutroncsillagok belseje, vagy a korai univerzum pillanatai az ősrobbanás után.
És ha már a kvantumvilágnál tartunk:
(forrás: MTI, Phys.org, BBC, Science Daily)
