És a hatalmas óceánjának lehetséges kialakulási módját is megfejtették.
A Jupiter holdjának, a Európé vastag jégrétege alatt óceán rejlik*, a kutatók többek között ezért is a földi értelemben vett élet támogatására alkalmas égitestként tekintenek rá – csakúgy mint a Marsra és a Szaturnusz Enceladus nevű holdjára.
*Az Európé valamivel kisebb a Holdnál. Az óceánja 65-160 kilométer mély és kétszer annyi vizet tartalmazhat, mint a Föld óceánjai.
Egy friss tanulmány pedig arról számolt be, hogy az Európé felszín alatti óceánja alkalmas lehetett a múltban a mikrobiális élet támogatására:
„Úgy véljük, hogy az Európé óceánja lakható lehetett a keletkezésekor, mivel az összetételére vonatkozó számítógépes modelljeinek azt mutatják, hogy talán csak enyhén volt savas, szén-dioxidot és szulfátokat tartalmazott”
– mondta a tanulmány vezetője és a NASA bolygókutató intézetének, a Jet Propulsion Laboratorynek a kutatója Mohit Melwani Daswani, aki szerint az olyan mikrobák, amelyek egyes Földön élő és a szén-dioxidból energiát nyerő baktériumokhoz hasonlítanak, túlélhették az Európé korai óceánjában elérhető anyagok felhasználásával.
Ugyanakkor Melwani Daswani megjegyezte, ha egy hely lakható, az nem azt jelenti, hogy ténylegesen lakott, csupán azt, hogy a feltételek lehetővé tennék a túlélést néhány rendkívül bonyolult létforma számára.
Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány az Európé múltbeli és nem a jelenlegi lakhatóságát vizsgálta.
Az Európé óceánjának lehetséges kialakulási módját is megfejtették
A kutatók szerint az Európé hatalmas víztömege úgy jöhetett létre, hogy vízben gazdag ásványok kilövellték a víztartalmukat annak a melegedésnek a hatására, amelyet az égitest belsejében lévő radioaktív elemek elbomlása váltott ki.
A hatalmas víztömeg kialakulásában továbbá az Európénak a Jupiterrel – a Naprendszer legnagyobb bolygójával –, valamint a planéta két másik nagy holdjával, az Ióval és a Ganymedesszel való gravitációs kölcsönhatása is közrejátszhatott.
(Forrás: MTI, fotó: Getty Images)