Izlandon azonosítottak szaharai porviharos eseményeket.

Varga György (a CSFK FTI tudományos főmunkatársa) és Holman-Gresina Fruzsina (a CSFK tudományos segédmunkatársa, ELTE PhD-hallgató) cseh, valamint izlandi társszerzőikkel a most megjelent tanulmányukban az elmúlt mintegy másfél évtizedben Izland térségében azonosított szaharai porviharos eseményeket, valamint azok meteorológiai hátterét, a porszállítás útvonalait, lehetséges forrásterületeit, a porszemcsék általános jellemzőit mutatták be.

Az éghajlatváltozással összefüggő megváltozó légköri szállítási mechanizmusok következtében egyre több esetben észlelhetők hasonló események a magasabb szélességi területeken.

Különös jelentőséggel bír, hogy a vizsgálat magyar kutatói nagy mennyiségű óriási (tizedmillimétert meghaladó átmérőjű) ásványi porszemcsét is találtak, amelyek a földi energiaháztartásban éppen ellentétes szerepet töltenek be a finomszemcsés por hűtő hatásával szemben: nem visszaverik, hanem elnyelik a Napból érkező sugárzást, melegedést okozva a légkörben.

Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports szaklapban megjelent beszámoló szerint a távérzékeléses módszerek és számítógépes modellek eredményei alapján azonosított 15 porviharos esemény jól mutatja, hogy a szaharai forrásterületekről több ezer kilométeres távolságra is eljuthat a finomszemcsés ásványi por. Sőt a Reykjavík térségében begyűjtött por szemcseméret- és szemcsealak-elemzései rámutattak arra, hogy nem csupán finomszemcsés, maximum néhány tíz mikron átmérőjű por jut el ilyen távolságokra, ahogy korábban gondolták, hanem nagyszámú, 100 mikront is meghaladó, kifejezetten nagy méretűnek számító ásványi szemcsék is.

A megbízható műszeres mérési adatok szerint az 1880-as évek óta a globális átlaghőmérséklet csaknem 1 Celsius-fokot emelkedett. Ez a melegedés döntő többségében az elmúlt 10-15 évben történt és térbeli eloszlása sem egyenletes: a poláris területek melegedése többszöröse az alacsonyabb szélességek hőmérséklet-változásának.

Eközben...

Kiderült, hogy mi történt az ősrobbanás 0,000001. másodpercében

Az új ismeret hatalmas áttörésnek számít.

Még nem biztos, de úgy tűnik, Albert Einstein tévedett

Elkészült a sötét anyag legnagyobb és legrészletesebb térképe, és ez új rejtély elé állítja a kutatókat.

Bekapcsolták a mesterséges Napot, ami 160 millió Celsius-fokon sütött

Ez a Nap belsejénél több tízszer forróbb hőmérséklet.

(Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, MTI, fotó: Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában