Pannon géniusz az univerzumban: Farkas Bertalantól Pillén és Masaton át a magyar Fantasztikus Négyesig.
1. Farkas Bertalan
Amikor a magyar űrszereplés kerül szóba, talán mindannyiunknak Farkas Bertalan jut először eszünkbe. Az első magyar űrhajós az Interkozmosz-program keretében 1980-ban jutott fel a világűrbe, pontosabban a Szaljut–6 űrállomásra, ahol egy kicsit több mint egy hetet töltött. Az űrállomáson számos orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai és távérzékelési kísérletet hajtott végre, hazatérvén pedig a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetésben részesült. Hála Farkas Bertalannak, hazánk az előkelő hetedik helyet szerezte meg az űrbe lépő nemzetek sorában.
2. Masat–1
2012 februárjában a Masat–1-től volt hangos a magyar sajtó. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztett műhold a maga egy kilójával és 10x10x10 centiméteres méretével igen kicsinek számít a műholdak között, ám tudjuk (mondják), hogy nem a méret a lényeg. A hallgatók kezdeményezését két tanszék valamint a BME Űrkutató Csoport karolta fel, így születhetett meg az aprócska szerkezet és a körülötte kialakult együttműködés, amely példa nélküli Magyarországon. A Masat–1 jelenleg is büszkén kering bolygónk körül.3. Pille
A Földtől eltávolodva az emberek sokkal jobban ki vannak téve a kozmikus sugárzás káros hatásainak, mint a bolygónk felszínén. Az űrhajózás kezdeti korszakában azonban, ha meg szerették volna tudni, mennyi sugárzás éri az űrhajósokat, meg kellett várni a földet érést, és csak itthon tudták kielemezni a mérési eredményeket. Ez Farkas Bertalan űrrepülésével megváltozott: magával vitte a Szaljut–6-ra a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) által kifejlesztett Pille dózismérő berendezést, amellyel egyedülálló módon még a repülés folyamán kiértékelhető az űrhajóst ért sugárterhelés. Azóta több Pille feljutott a világűrbe, sikerességét mutatja, hogy egy újabb változatával Charles Simonyi is méréseket végzett 2007-ben.4. Holdjáró
Pavlics Ferenc gépészmérnök 1956-ban hagyta el az országot, és Amerikában telepedett le. Évtizedeken át a General Motors mérnökeként az autóiparban, később pedig alvállalkozóként a NASA-nak dolgozott. Ő volt annak a holdjárónak a főkonstruktőre, amellyel három Apollo-küldetés során is a Holdon közlekedtek. A holdjáró kerekének kialakítása az ő szabadalma. Később Pavlics több marsrover tervezésénél tanácsadóként működött közre. (Pavlicsról és holdjárójáról itt olvashatsz részletesebben.)
5. Rosetta üstökösszonda
2004-ben elindult az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg. Ezután üstökös körüli pályára áll, majd pedig a Philae-nek elnevezett leszállóegysége leereszkedik az üstökös magjára, ahol felszíni megfigyeléseket végez. A leszállóegység fejlesztése jelentős magyar hozzájárulással történt: a KFKI és a Műegyetem tudósai többek között a fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógép, valamint az energiaellátó és -elosztó rendszer tervezésében vettek részt.
6. Szebehely Viktor
Szebehely Viktor személyében ismét egy olyan magyart ismerhetünk meg, aki az Egyesült Államokban tudott kiteljesedni. Nélküle a holdra szállások története is máshogy alakult volna, ugyanis az égimechanika szakértőjeként kulcsszerepet játszott az Apollo-program sikerességében. Ő számolta ki a holdutazások űrbéli pályáját, munkássága a mai napig rendkívül fontos az űrszondák és űrhajók pályájának megtervezésében, illetve kiszámolásában.
7. SAS-berendezés
Az ELTE Űrkutató Csoportja vezetésével kifejlesztett első SAS (Signal Analyser and Sampler) berendezés 1989-ben az orosz Interkozmosz–24 műhold fedélzetén állt Föld körüli pályára. Feladata a műholdakon mérhető whistlerek (a villámok által keltett elektromágneses jelek) terjedési jellemzőinek és a jelalak finomszerkezetének vizsgálata volt. Később felmerült, hogy hasonló módon szeizmikus aktivitás is észlelhető lenne, így megcsillant a remény a földrengések előrejelezhetőségére. Az erre megépített SAS–2 berendezés a Kompasz-műhold fedélzetén jutott a világűrbe, de a műhold a sikeres startja ellenére sajnos nem reagált a földi parancsokra.8. Kármán Tódor
Kármán Tódor munkásságát hosszú oldalakon keresztül tudnánk ecsetelni, de talán az is eleget mond róla, hogy egyszerre volt gépészmérnök, fizikus és alkalmazott matematikus is. Nevéhez fűződik a modern repüléstechnika (szuperkritikus repülés) elméleti alapjának kifejlesztése, valamint az amerikai rakétakutatás és űrrepülés megindítása. Kármán alapította meg az amerikai Jet Propulsion Laboratoryt, amelynek ő volt az első igazgatója. Mára a JPL a NASA egyik legjelentősebb űrközpontjává nőtte ki magát.9. Charles Simonyi
Bár életének jelentős részét külföldön töltötte, Simonyi Károly soha nem feledkezett meg magyarságáról, így a második magyar űrhajósként kiérdemelte helyét a válogatásunkban. A Microsoft szoftverfejlesztőjeként meggazdagodott Simonyi Farkas Bertalannal ellentétben saját pénzéből jutott fel az űrbe, méghozzá kétszer. 2007-ben és 2009-ben látogatta meg a Nemzetközi Űrállomást, ezzel ő lett az ötödik és egyben a hetedik űrturista is. Az űrállomáson többször kapcsolatba lépett magyar rádióamatőrökkel, valamint magyar irodalmi művekből idézett.