Az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárában őrzött Bakhsálí kéziratban jelenik meg az első ismert nulla szám – állapították meg az egyetem szakemberei az után, hogy szénizotópos kormeghatározással megvizsgálták az ősi indiai kéziratot.
A tudományos vizsgálatok szerint a kézirat a i. u. 3–4. században keletkezett, azaz több évszázaddal idősebb, mint korábban gondolták. Ez azt jelenti, hogy az ősi indiai matematikai kéziratban található zérusjel korábbi, mint az eddig elsőnek ismert zérusjel, amely egy kőbe vésett feliraton jelenik meg az indiai Gvailor egyik templomában 876-os keltezéssel.
Marcus Du Sautoy professzor szerint a nulla megjelenése a matematikában az egyik legnagyobb áttörést jelentette, Richard Ovendent, a Bodleian Könyvtár munkatársa szerint a felfedezés létfontosságú jelentőségű a matematikatörténetben.
A zérusjel az ősi Indiában használt súnjaszthánából származik, amelyet egy ponttal jelöltek. A korábbi kutatások egyébként a Bakhsálí kéziratot a 8. és 12. század közé datálták – a könyvtár szakembereinek azért nem sikerült pontosan megállapítani a korát, mert a kézirat 70 nyírfakéreg lapon maradt fenn három különböző időszakból.
A kéziratot egy földművelő találta meg a mai Pakisztán területén lévő Bakhsáli falu mellett 1881-ben, és Rudolf Hörnle indológus közvetítésével érkezett Európába, az indológus pedig az Oxfordi Egyetem könyvtárának ajándékozta.
Ezt olvastad már?
A legkiválóbb magyar matematikus is reménytelen problémának tartotta a Collatz-sejtést
A Collatz-sejtés már kereken 80 éve vár bizonyításra.
(forrás: Guardian, BBC, MTI)
