Mindenki tudja, mennyi egy méter, de azt már csak kevesen, hogyan határozzuk meg. A definíció valószínűleg sokkal komplikáltabb, mint gondolnád, és egy magyar tudóshoz köthető.

Egy méter az száz centiméter. Vagy ezer milliméter vagy egy ezred része a kilométernek. Mindenki tudja, naná, elvégre Magyarországon ez a hosszúság és a távolság alapmértékegysége 1874 óta. De mi alapján határozzuk ezt meg?

A közvélekedés szerint egy méter egyenlő a Párizsban őrzött eredeti, platinából készült méteretalon hosszával. De ma már másképp definiáljuk a métert, ehhez azonban érdemes megnézni, honnan jutottunk a száz éven át meghatározó méteretalonhoz.

Az őseredeti meghatározás szerint egy méter egyenlő a Föld kezdő délkörén mért kerületének 1/40 000 000 (negyvenmilliomod) részével.

Hogy ez alapján etalon készülhessen, a 18. század végén két csillagász, Jean-Baptiste Delambre és Pierre Méchain felmérte a Föld egyik délkörének a szárazföldre eső részét Barcelona és Dunkerque között. Akadtak problémáik: a Dunkerque-től Rodezig tartó szakaszt felmérő Delambre fehér zászlókat használt a háromszögeléshez, ez pedig a királypártiak színe volt, ezért a feldühödött tömeg csaknem megverte, miközben a Rodeztől Barcelonáig tartó táv felmérésre igyekvő Méchainnak kalózok elől kellett menekülnie.

Végül csak befejezték a munkát, ami alapján XVI. Lajos ékszerésze, Marc Etienne Janety négy-négy kilogramm- és méteretalont készített finomított platinából 1795-ben, ebből jelöltek ki egyet-egyet 1799-ben, hogy etalonként használják.

Ám a méterrudak nemzetközi karrierje csak az 1867-es párizsi világkiállítás – ahol létrejött a Nemzetközi Méterbizottság – után indult meg: 1872-ben, majd 1882-ben új méterrudak elkészítéséről döntöttek; Magyarország a 14-es sorszámút kapta 1889 szeptemberében.

Nagyobb szerepet kaptuk viszont a méter újradefiniálásában: 1965-ben Bay Zoltán azt javasolta, hogy a métert alapozzuk a pontosabban mérhető időegységre és a fénysebességre, mint természeti állandóra. Ezt 1983-ban elfogadták, akkor a következő lett a méter hivatalos meghatározása: „A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-ad része alatt megtett út hossza”.

Ezt finomították 2011-ben, a jelenlegi definíció tehát: A méter a hosszúság mértékegysége, jele az m, nagyságát a fénynek vákuumban mért sebessége mint természeti állandó alapján állapítjuk meg, amely pontosan 299 792 458, és mértékegysége a m/s.

Szóval, ha legközelebb valaki azt kérdezné, Merre hány méter?, akkor megvan a válasz.

(borítókép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Kiszámolták, mikor lesz az utolsó teljes napfogyatkozás

A Hold egyre távolodik a Földtől, ami azt jelenti, hogy előbb-utóbb nem fogja teljesen kitakarni a Napot.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

További cikkeink a témában