Olyan, 2600 évvel ezelőtti kozmikus esemény nyomaira bukkantak, amelynek megismerése rettentően fontos a modern világ szempontjából.
Időszámításunk előtt 660-ban hatalmas napkitörés érte el a bolygónkat, amely során protonrészecskék záporoztak a Földre. Svéd kutatók pedig ennek a szoláris protonesemény (SPE) nyomaira, azaz kozmikus eredetű radioaktív izótopokra (berillium-10 és klór-36) bukkantak a grönlandi jégmagokban.
A felfedéz nagy jelentőségű, mivel az említett esemény tízszer erősebb volt, mint bármely hasonló 20-21. századi napvihar, amelyet a modern mérőeszközök használata óta feljegyeztek.
Az adatok egyébként azt sugallják, hogy a hasonló kozmikus jelenségek ismétlődően fordulnak elő és a vártnál is gyakoribbak.
Azt pontosan nem tudni, hogy a modern társadalomra milyen hatással lenne, ha egy ilyen napvihar napjainkban érné el a Földet, de az biztos, hogy súlyos következményekkel járna.
Komoly károkat okozhatnak a modern technológiákban: zavart okozhat a kommunikációs és navigációs eszközök működésében vagy tönkre is teheti azokat. Legrosszabb esetben az elektromosan töltött részecskék akár az űrben lévő műholdakat is károsíthatják és hatással lehetnek az űrben lévő űrhajósok egészségére is. A több ezer méter magasban a sarkkörökhöz közel szálló repülőgépek utasai és személyzete szintén nagyobb mértékű sugárzásnak van kitéve.
A kutatók azonosítottak a múltból két másik nagy eseményt is, amelyek bizonyítékokat hagytak a grönlandi jégmagokban és a fák gyűrűiben. Ezen események egyike 774-775-ben történt és erőssége hasonló volt a Kr.e. 660-ban történthez.
(Fotó: NASA)