Nagyon hálásak lehetünk Földünk mágneses terének.

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Player Google News oldalán is!

A Csang'o-4 űrszonda a Hold sötét, azaz távolabbi oldaláról küldött olyan adatokat, amelyek mindennél fontosabbak lehetnek egy emberes Hold-misszió során, amire a tervek szerint 2024-ben kerít sort a NASA az Artemis-program keretében.

A kínai űrszonda köszönhetően többek között már azt is lehet tudni, hogy milyen sugárterhelés éri bolygónk állandó kísérőjének felszínét. Most figyelj:

a Földön élő embereknél 200-szor nagyobb sugárdózissal kell számolniuk az asztronautáknak a Holdon.

Talán mondanunk sem kell, hogy a nagy dózisú sugárzás vagy az akut sugárterhelés mennyire veszélyes, nemcsak az immunrendszert roncsolja, de rombolja az idegrendszert is, valamint tönkreteszi a vörösvértesteket és fehérvérsejteket.

Ez konkrétan napi 1,369 millisievert sugárzást jelent – évi 100 millisievertes sugárdózisnál már a rákkockázat növekedésével számolhatunk, vagyis nagyon hálásak lehetünk Földünk mágneses terének.

És ha már világűr:

Valószínűleg ez a legdrágább vécé, amit valaha az űrbe küldtek

Mintegy 7 100 000 000 forintba került a kifejlesztése.

(Forrás: CNN, Science Advances, MTI fotó: NASA) 

Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
Támogatott és ajánlott tartalmaink

A Panasonic kihozta a maximumot a kézipoggyászméretből

Miért él ma több mint egymillió ember Hirosimában, miközben Csernobil még mindig tiltott zóna?

Tudod, miért pont D-napnak nevezik a normandiai partraszállást? Pofonegyszerű a válasz, de nem azért

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Idén tervezel külföldi nyaralást?
46% Igen
47% Nem
7% Már voltam idén külföldön nyaralni