Az ultraforró planéta egyébként a valaha felfedezett legforróbb csillag körül kering.
Az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, azaz idegen csillagok körül keringő bolygók alaposabb megismerésére küldött CHEOPS nevű műholdja az elmúlt hónapokban a Naprendszertől 322 fényévnyi távolságban található WASP-18 bolygórendszerrel foglalkozott.
Ennek a bolygórendszernek a középpontja a valaha felfedezett legforróbb, a Napnál lényegesen nagyobb és több mint 2000 Celsius-fokkal forróbb, HD 133112 jelű, kékes csillag, amely olyan gyorsan forog, hogy alakja nem gömbölyű, hanem elliptikus.
Körülötte kering az univerzum legextrémebb planétáját, a WASP-189b. A Jupiternél másfélszer nagyobb bolygó egy szélsőséges tulajdonságokkal rendelkező gázóriás, ami több dolog miatt is különleges:
- nagyon rövid, kevesebb mint három földi napnak megfelelő idő alatt kerüli meg anyacsillagát, ráadásul 20-szor közelebb, mint amekkora a Föld-Nap távolság.
- Hőmérsékletét 3200 Celsius-fokra teszik, ami olyan magas, hogy megolvad a vas és gáz halmazállapotúvá válik.
- A bolygó mindig ugyanazt az oldalát fordítja csillaga felé, vagyis az egyik oldala állandó világosságban van, míg másik oldala állandó sötétségben, ezért pedig a naptól távoli oldala hűvösebb, mint a napos oldala.
A csillagászok számára azért különösen érdekesek az ilyen bolygók megismerése, mert megismerésük jelentősen hozzájárul az ősrobbanás utáni univerzum megértéséhez.
Eközben...
Négy felszín alatti tavat is találtak a Marson
Mindegyik sós lehet – csak így maradhattak meg a szakértők szerint.
(Forrás: BBC, MTI, fotó: ESA, nyitókép: Getty Images)
