360 fokos videón láthatod, hol és hogy élnek az asztronauták.

Thomas Pesquet francia asztronauta április 24. óta teljesít szolgálatot az Nemzetközi Űrállomáson (ISS), azóta óriási szerencsénkre rengeteg pazar felvétellel ellátta a nagyvilágot – többek között a Balatonról is készített szuper fotókat:

A 43 éves űrhajós küldetése azonban hamarosan véget ér, november 5-én ugyanis visszatér a Földre. Búcsúzásként pedig kezében egy 360 fokos kamerával még végiglebegett az ISS fedélzetén, pontosabban csak öt modulon keresztül, amíg a Node-3-tól eljutott a Colombusig, mindez pedig azt jelenti, hogy a telefon forgatásával, vagy számítógépen a kurzor mozgatásával szó szerint körbe tudsz nézni az ISS-en – a videó alatt pedig elmagyarázzuk, hogy a lebegés során érintett modulok milyen feladatot látnak el:

Az űrkutatás történelmében az egyik legdrágább és legnagyobb űreszköznek számító Nemzetközi Űrállomás (ISS) kábé 400-420 km magasságban, alacsony Föld körüli pályán kering (92 percenként kerüli meg a bolygónkat), a légköri fékezőhatás és a pályamódosítások miatt a pályamagasság néhány kilométert változhat (átlagosan 100 métert veszít naponta pályamagasságából) – szükség esetén az ISS egyik-másik moduljának hajtóművének bekapcsolásával korrigálják változást. Az űrállomás fedélzetén mindig tartózkodik asztronauta – legkevesebb kéttagú személyzete van 2000 óta –, tartós befogadóképessége maximum hat űrhajós.

Térképen így néz ki az út (pirossal jelölve), amit megtett Pesquet:

#1 Node-3, azaz Tranquility (Nyugalom)

Ez az ESA építette meg a NASA kérésére, és 2010-es csatlakozása óta pedig sokkal több funkciót lát el, mint amire eredetileg tervezték. Például itt található...

  • ...a levegő-szabályozó egység, ami a levegőben lévő szén-dioxid mennyiségét szabályozza, továbbá méri és bizonyos határok között tartja a hőmérsékletet és a légnyomást.
  • ...a víz-visszaforgató és vizelet-feldolgozó rendszer, ami az állomáson tusolásra használt vizet és a keletkező vizeletet megtisztítja úgy, hogy eltávolítja belőlük a szennyezőanyagokat ezzel újra biztonságosan fogyaszthatóvá téve a vizet.
  • ...a szemét- és higiéniai feldolgozó egység, ami lehetővé teszi a személyzet számára a tusolást és a vécé használatát.
  • ...a kupola, aminek hat szögletes és egy kerek ablakán keresztül páratlan lehetőséget biztosít a nézelődésre/megfigyelésre és fényképezésre, valamint lehetővé teszi a külső robotkar vezérlését.
  • És itt állítják elő az oxigént úgy, hogy az állomáson lévő vizet oxigénre és hidrogénre bontják – utóbbit kiengedik az űrbe.

#2 Node-1, azaz Unity (Egység)

1998-ban csatlakozott, és ez az ISS első amerikai modulja, valamint ez köti össze az amerikai és az orosz elemeket. Kikötőmodulként és az űrhajósok ebédlőjeként is használják.

#3 U.S. Lab, azaz Destiny (Végzet)

2001-ben csatlakozott az ISS-hez, és ez az űrállomás egyik legnagyobb eleme, illetve az első kutatómodulja. Berendezése biztosítja az előírt kutatási (gyártási) programok végzését, valamint rendelkezik az életfeltételek biztosításával, például elektromos energia, víz, levegő, hőmérséklet és páratartalom szabályozásával.

#4 Node-2, azaz Harmony (Harmónia)

2007-ben csatlakozott az ISS flottájához, és ez az energiaellátásért felelős részleg, valamint négy űrhajós alvóhelyéül is szolgál, ha pedig éppen nem tartózkodik annyi asztronauta a fedélzeten, akkor rakodóhelyiségként funkcionál.

#5 Columbus Orbital Facility (COF)

2008-ban csatlakozott, és ez az Európai Űrügynökség, az ESA kutatórészlege.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: NASA, Wikipédia, fotó: Thomas Pesquet)

És ezt olvastad már?
Félünk az 5G-től, de úgy tűnik, feleslegesen