Ötven éve használjuk vonalkódot, naponta hatmilliárdszor világszerte, de ennek hamarosan vége lehet a frissebb, okosabb rivális miatt.

Fél évszázaddal ezelőtt, 1973-ben jelent meg az első vonalkód, méghozzá a Wrigley's rágógumi csomagolásán. Ma, amikor a gyerekek boltosat játszanak, nem játékpénzt kérnek és játék-visszajárót adnak, hanem „pittyentenek” egyet: nem csoda, mert a becslések szerint naponta hatmilliárdszor hallatszik világszerte a jellegzetes csipogás.

Ohiótól a Skáláig

A vonalkód szabadalmi leírását 1949 októberében nyújtotta be Norman Joseph Woodland és Bernard Silver, és pontosan három évvel később állították ki a szabadalmi okiratot. A világon először Ohio állam Troy városában alkalmazták egy szupermarketben, míg Magyarországon a Skála Nagyáruházban 1984-ben.

Érthető a vonalkód gyors elterjedése, miután forradalmasította a kiskereskedelmet: felgyorsította a pénztári folyamatot, nyomon követhetővé tette a termékeket és megkönnyítette a készletgazdálkodást.

De az élet a vonalkódot sem kíméli: megjelent a fiatalabb, részletesebb információkat hordozó QR-kód, ami erős konkurenciát jelent a számára.

A vonalkód-szabványokat kidolgozó GS1 szervezet szerint a QR-kódok gördülékenyebb átjárást tesznek lehetővé a fizikai és az online boltok között, és elősegíthetik az e-kereskedelem integrációját a hagyományos boltokba, és a vonalkódot 2027-től fokozatosan ki kell vezetni.

(Forrás: RFI, fotó: GettyImages)

Ez is érdekelhet:

A telefonhívás, ami megváltoztatta a világot

Dr. Marty Cooper a rivális Bell Labs vezető mérnökét hívta fel azért, hogy közölje vele, egy kézben tartható, hordozható mobilkészülékről beszél.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A Föld mélyén 50 000-szer több energia rejlik, mint a világ összes fosszilis tüzelőanyag-készlete

Miért felfedezetlen a Föld tengerfenekének 99,999%-a?

A NASA olyat tesz, amit eddig soha: élőben, a saját képernyődön nézheted végig az emberiség történelmi visszatérését a Holdhoz

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Te már vettél részt utcai verekedésben?
12% Igen, többször is.
18% Igen, volt egyszer rá példa.
70% Nem.
Megnéztük a belváros legújabb, izgalmas lakóingatlan-fejlesztését
Hirdetés