Megnéztük a Samsung új tévéjét, ami tényleg úgy néz ki, mint egy képkeret, de cserébe fel kell készülnöd néhány váratlan kérdésre.
Egész pontosan a következő két kérdéssel fogsz szembesülni, amikor áthívod az ismerőseidet vendégségbe, és megpillantják az új szerzeményedet:
- Hogyan került hozzád Bellotto Bernardo A firenzei Piazza della Signoria című képe?
- És ha már elloptál egy ilyen nagy értékű festményt a Szépművészeti Műzeumból (amihez vérmérséklet szerint akár gratulálhatnak is, elvégre nem kis teljesítmény), akkor nem lett volna-e jobb mondjuk az ágy fölé kiakasztani, mint hasmagasságban tárolni a kanapéval szemben?
- De, jobb lett volna, csak fárasztó lenne állva végignézni a Gyűrűk urát.
- He?
A Samsung Frame TV ugyanis annyira meggyőző összehatást kelt, hogy a hazai bemutatón (amit stílszerűen a Szépművészeti Múzeumban tartottak) toporogtam is egy kicsit azon tűnődve, hogy vajon komplett hülyét készülök-e csinálni magamból. Azért mégiscsak kínos lett volna, ha elkezdem lendületesen fotózni a tévéket, aztán egyszer csak szólnak, hogy
"ja, azok csak képek, a tévék itt vannak kiállítva a másik teremben".
A keretből diszkréten kilógó vezeték végül eldöntötte a kérdést, de az már ebből is látszik, hogy a Samsung tényleg kiváló munkát végzett, amikor a fejükbe vették, hogy olyan tévét csinálnak, ami pont úgy néz ki, mint egy képkeret. Az összhatást erősíti a valódi fából készült keret, valamint hogy Művészeti Módban beállíthatunk paszpartut is a kép köré (azt a fehér izét a tényleges kép körül), így a tévé tényleg úgy néz ki, mintha egy üveg mögötti festmény (vagy legalábbis egy festmény kópiája) lenne.
A Samsung emellett megoldotta, hogy a tévé és a fal között ne legyen semmi, így ha a készülék nem lábakon áll, hanem a falra van felakasztva, még festményszerűbbnek tűnik. Ennek záloga a tévé mellett található kis doboz, ugyanis ebbe van kiszervezve, amit ki lehet szervezni, például a számtalan csatlakozó és az elektronika egy része. Az esztétikai összhatást növeli, hogy a Frame TV-khez is elérhető a nemrég bemutatott Észrevétlen Csatlakozás technológia, vagyis a készüléket egy egészen vékony vezetékkel csatlakoztathatjuk a konnektorhoz.
Mindez persze nem számítana, ha maga a kép béna lenne, de a Frame TV-k technikailag ugyanannyit tudnak, mint a Samsung legjobb OLED-tévéi, vagyis egy 4K-s felbontású, LED-es panel van bennük, és támogatják a HDR10 technológiát is, ami nagyobb fényerőt és szebb színeket kölcsönöz.
Az én fogós kérdésem amúgy az volt, hogy
mi a helyzet a beégéssel?
Ami eléggé húsbavágó kérdés egy olyan tévénél, ami egyfolytában be van kapcsolva. Mégiscsak szívás, ha a Híradón halványan átsejlik a Reggeli a szabadban sziluettje. Nos, erre a válasz az, hogy a tévé "nem hajlamos a beégésre", mivel
- egyrészt nincs állandóan bekapcsolva, ugyanis a készülék egy mozgásérzékelő szenzorral érzékeli, ha valaki a közelében van,
- másrészt a képek folyamatosan rotálódnak, vagyis nincs idejük beleégni a képernyőbe.
A saját képgaléria pénzügyileg sem kifejezetten megterhelő: az Art Mode használata állítólag legfeljebb néhány száz forinttal emeli meg a villanyszámlát, ami valószínűleg nem különösebben vágja padlóhoz azokat, akik megengedhetik maguknak, hogy 600 vagy 900 ezer forintot (ennyibe kerül a Frame 55 valamint 65 colos változata) pengessenek ki egy tévéért.