Kétszer döbbensz meg, ha egy kicsit is belegondolsz a tévék történetébe: elképesztő, mit tud a mai csúcstechnika, de az is, ahogyan eljutottunk idáig. Az megvan, hogy az ős-projektort a Gellértben próbálták ki még 1936-ban, és hogy ma már dumálhatsz is a tévével?
Szegény Paul Nipkow! A hálátlan utókor elfelejtette a nevét, pedig ő teremtette meg az alapfeltételeit annak, amit most épp csinálsz, vagyis neki köszönhetően nézheted a képernyőt.
Bármennyire is okosak a mai kütyük, azért el kellett jutni idáig, a hosszú-hosszú úton pedig Nipkow mester tette meg az első fontos lépést:
kifundálta, hogyan lehet a képet elektromos jellé alakítani, majd azt ismét képpé.
A megoldás egy lyukakkal teli lemez, amely a kép és egy szeléniummal bevont felület között forog, fénysugarakra bontva, majd elektronikus jellé alakítva a képet. Az eszköz túlvégén ugyanez játszódik le visszafelé, így visszaköszön az eredeti kép.
Ebben a kezdetleges formában akár teljesen értelmetlennek is tűnhetett volna az új találmány, de a legnagyobb koponyák már 1884-ben is érezték, hogy ennél jóval több lehet benne. Mindössze három évvel később Karl Ferdinand Braun
kitalál egy vákuumcsövet, amely képeket jelenít meg egy fluoreszkáló felületen. Ez a katódsugárcső, ami nagyjából száz éven át a képernyők működésének alapja lett.
És még csak át sem léptünk a 20. századba, őrület!
Bár a katódcső sokáig megmaradt, ez ne tévesszen meg, szédítő tempóban fejlődött az iparág: 1925-ben szabadalmaztatták a színes tévét, 1926-ban vezetéken továbbítottak mozgóképet Glasgow-ból Londonba, 1929-ben kísérleti adást indított a BBC, amely 1930-ban már képet és hangot is közvetített, 1931-ben pedig megvolt az első sportközvetítés, az epsomi derbiről.
A Gellért szállótól a Holdra szállásig
Nem tétlenkedtek a magyar feltalálók sem, Mihály Dénes például E.H. Traubbal megalkotta az ős-projektort: forgótükrös vevőkészüléket fejlesztett ki, amelynek képét kivetíthették egy 2,5x3 méteres felületre.
Az első zárt láncú tévéközvetítést a Gellért szállóban tartották 1936 őszén, a képet nagyjából 30 méteres távolságra vetítették ki.
1948-ban megalapították az első kábeltévé-hálózatot az USA-ban, amelyből az első fizetős, az HBO 1972-ben indult. Közben volt élő tévéközvetítés az USA és Európa közt (1962), mi több, Amerikában élőben adták a Holdra szállást is (1969).
A kilencvenes években a fejlett világban nagyjából már csak annak nem volt tévéje, aki direkt nem akart; széles körben elterjedt a műholdas sugárzás; elkezdődött a kísérletezés a digitális technológiákkal. Éppen ideje volt meghaladni a brutális méretű és súlyú képcsöves tévéket: beköszöntött az LCD-, LED- és Plazmatévék kora.
Letisztult a kép
Sosem tudni, a számtalan fejlesztés melyike bizonyul később forradalminak, de az biztos, hogy jelenleg a QLED az egyik legütősebb technológia. Jelenleg a piacon a QLED-ek adják vissza a legmagasabb szintű színtérfogatot, és ezt bizony a híres német teszt- és tanúsítószervezet, a VDE is akkreditálta. A gyakorlatban pedig ezt jelenti:
A QLED-tévén azért látszik a ceruza tükröződése, mert olyan színtartományt képes megjeleníteni, amit egy hagyományos UHD (4K-s felbontású) tévé nem.
De a quantum dot technológia nem csak a színtartományban nyújt kiemelkedőt: a QLED telítettségben és fényerőben is többre képes, mint egy mezei OLED-tévé,
így az sem okoz gondot, ha a tévére rásüt a nap, valamint oldalról nézve sem fakulnak ki a színek, sőt a kontrasztok is élesek maradnak, ami elég hasznos fícsör, ha nem egyedül szoktál tévét nézni. Ráadás: a QLED-technológia áldása, hogy a színek a fényerő növelésével egyáltalán nem fakulnak ki, és nem is égnek be, tehát a LED-ekkel ellentétben nem kezd el sárgulni idővel.
Hamarosan elérhető lesz a hangirányítású távkapcsoló is, tehát óvatosan mondogasd, hogy „Cool!”, hacsak nem akarsz direkt odakapcsolni. De tematikusan is válogathatsz vele, mondjuk összeszedi a sport adókat a kedvedért.
Óh, és minden egyéb kütyüvel is jóban van, az Xboxot, az Apple TV-t vagy a set top boxot is kezelheted vele.
Ne csak a képernyőt nézd!
A Samsung QLED tv-jénél nem érték be a kiemelkedő technikai képességekkel, dögösre csiszolták a dizájnt is: a képernyőt kecses, mindössze öt milliméteres keret öleli át, és adott kétféle állvány, az egyik csepp alakú, a másikhoz pedig tartozik egy fa láb is, ami nagyon mutatós.
Dizájnon túlmutató fortély a a kábelmentesség is, mármint a koreaiak a One Connect Boxba rejtették a csatlakozókat, a tévé és a doboz közt pedig csupán egy szupervékony optikai kábel fut, de ezen kívül is mindent megtettek, hogy a lehető legkevesebb kábel futkorásszon a tévé körül. A One Connect Box bárhová elrejthető (az említett optikai kábel öt méter hosszú), még a távirányítónak sem kell „látnia”.
Széles választék
A Samsung Q7, Q8, Q9-es sorozatában a 49-től a 88 colosig számos méretet megtalálsz, ezen biztosan nem múlhat semmi. De az áron kívül lényegében semmi máson sem, hiszen a koreai tv komplett felhasználói élményt nyújt, kiváló képminőséggel, elegáns, hasznos és előremutató megoldásokkal, a maximumra törekedve.