Annyit segítünk, hogy a táj nem véletlenül tűnik ennyire Földön túlinak.
Aki követte valamennyire a NASA ténykedését a közelmúltban, az már biztosan rájött, hogy természetesen a Plútóról van szó, amiről szép lassan (nagyon lassan) érkeznek az egyre jobb felbontású képek a New Horizons űrszondától (hogy miért ennyire lassan, azt röviden már leírtuk itt).
A fenti kép a Plútó egyik legizgalmasabb vidékéről, a Szputnyik-síkságról készült, ami a tudósok szerint nagyjából olyan, mint egy hatalmas lávalámpa, és így néz ki a maga teljességében:
A síkságot javarészt nitrogénből álló jég borítja, amelyet a bolygó hője szilárd állapotban felmelegít, a felszínre érve viszont visszahűl és visszasüllyed, ez adja a táj különös mintázatát.
