A K2-141b a Földtől több száz fényévnyi távolságra kering a csillaga körül. Szomszédnak nevezni tehát túlzás volna, de ahhoz pont elég közel van, hogy a csillagászok megfigyelhessenek néhány lényeges dolgot vele kapcsolatban. A Királyi Csillagászati ​​Társaság havi értesítőjében (Monthly Notices of the Royal Astronomical Society) megjelent cikk egy olyan helyről mesél, melynél még egy működő mikrohullámú sütőben is kellemesebb lehet eltölteni néhány percet.

Nem elég, hogy a Föld méretű pokoli exobolygó keringési pályája meglehetősen közel esik a csillagához, de ráadásul még a felülete kétharmada mindig a csillag felé esik, így a napos oldalon a hőmérséklet akár a 3000 fokot is elérheti, míg az árnyékos oldalon mínusz 200 fokos hideg tombol.

Ennek köszönhetően a bolygó felszínén nem ritkák a hangsebességet meghaladó szélviharok, arról nem is beszélve, hogy a borzalmas hőség következtében a bolygó kétharmada egy összefüggő lávatenger, melynek mélysége a száz kilométert is elérheti.

Ez még nem minden, hiszen a legfelsőbb réteg kőzete az extrém hőmérséklet következtében nemcsak megolvad, de szó szerint elpárolog, így a K2-141b-n gyakorlatilag sziklaeső hullik az égből.

A tudósok szerint a pokolbolygóról a James Webb űrteleszkóp 2021-es üzembe állítása után még többet fogunk tudni, de nekünk már ennyi is pont elég volt ahhoz, hogy hálát adjunk azért a néhány száz fényévért, ami köztünk, és a K2-141b között tátong.

A világűrben persze vannak sokkal barátságosabb helyek is:

(via)