Manapság is elterjed, hogy a bankok nevével visszaélve próbálják meg csalók az adatainkat, ezen keresztül pedig a pénzünket megszerezni, az elmúlt órákban pont egy ilyen jogosulatlan adatszerzési és csalási kísérletbe futottam bele, de szerencsére gyorsan kapcsoltam. Az történt, hogy

a +36-1-236-6666-os számról felhívott a saját bankom (OTP) egyik állítólagos ügyintézője azt kérdezve, hogy rendszeresen szoktam-e utalni 150 ezer forintot egy XY nevű személy irányába. Mondtam, hogy nem, amire közölte, hogy ők úgy látják a rendszerben, hogy „egy ilyen gyanús tranzakció vár most jóváhagyásra”, és az adatok egyeztetése szükséges az utalás leállításához.

Már csak azért is gyanús volt ez az egész, mert a bankom applikációjától mindenről szoktam értesítést kapni, így a pénzmozgások mellett többek között a tranzakciók jóváhagyási kérelméről is. Jeleztem feléjük, hogy nekem ez a hívás gyanús, majd letettem, a számot pedig egyből blokkoltam – azt meg kell hagyni, hogy figyeltek az olyan apró részletekre, mint call centeres/irodás/bankos háttérzajra – aztán lehet, hogy csak dolgozott a többi csaló –, és az „„ügyintéző”” is viszonylag határozott volt.

A biztonság kedvéért azért lecsekkoltam az alkalmazásban, hogy tényleg vár-e valami tranzakció jóváhagyásra, de természetesen semmi ilyesmiről szó sem volt. A világhálón is rákerestem az ominózus telefonszámra, és mondanom sem kell, hogy több telefonszámkereső-honlapon is egészen magas (83%-os) veszélyességi besorolást kapott, a kommentszekcióban pedig ehhez hasonló esetleírásokkal is lehetett találkozni.

Honnan tudod felismerni a gyanús hívást?

Bár telefonos megkeresés régimódinak tűnhet, ugyanakkor mivel nincs elég idő átgondolni a részleteket, nehezebb jól reagálni, vagyis a csalók könnyebben elérhetik céljukat és megszerezhetik az érzékeny – személyes, bankkártya-, illetve internetbanki belépési – adatokat, nem ritkán pedig akár még a távoli elérést lehetővé tevő alkalmazást letöltésére (pl.: Teamviewer) is rávehetnek azzal az indokkal, hogy ez egy biztonsági program. Figyelj a következőkre:

• A hívás során nemcsak a személyes adatokat, hanem bankkártya-adatokat és internetbanki belépési azonosítókat is elkérnek – ezeket egy bank sosem kéri el.
• A telefonáló „„munkatárs”” olyan hamis dolgokra hivatkozik, hogy például egy gyanús tranzakciót észlelt a bank, és ezért az ügyfél számláján lévő összeget biztonságba kell helyezni, amihez átmozgatás, egy úgynevezett „„biztonsági számlára történő átutalás”” szükséges.
• Olyan szoftver vagy alkalmazás letöltését javasolják, amely során a telefon azt jelzi ki a telepítésnél, hogy nem megbízható, vagy jóváhagyást kér az eszközhöz való hozzáféréshez.
• A telefonáló sürget és nem hagy időt arra, hogy alaposan átgondoljuk, mit kellene tenni, vagy utánanézzünk annak, amiről szó van.

Védekezz!

• Tegyél fel olyan kérdéseket, amikre a csalók nem tudhatják a választ, de a bank igen – például a hívó mondja meg, hogy mi neved/számlaszámod, vagy hogy mi volt az utolsó három bankkártyás tranzakciód. Ha ezekre nem tudnak válaszolni, akkor nagy valószínűség szerint éppen át akarnak verni a bank nevében.
• Ha kicsit is elbizonytalanodsz, ne csinálj semmit, amit a hívó kér tőled és inkább szakítsd meg a hívást.
• Használd azokat az eszközöket, amikkel naprakészen követheted a számlád, és

állítsd be, hogy mindenről kapj értesítést, és persze – ha még nem tetted volna meg – a többlépcsős azonosítást se felejtsd el aktiválni!

(Forrás: OTP, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet: