Az égitest egy darabját készülnek elhozni.
Történelmi manőverre készül a NASA, ugyanis az OSIRIS-REx kisbolygókutató űrszondája ma mintát – 60 gramm kőzettörmeléket – kísérel meg begyűjteni a Földre egyik legveszélyesebb égitestet*, a Bennu felszínéről.
A NASA szakemberei szerint 1 a 2700-hoz az esélye annak, hogy az aszteroida összeütközik a Földdel a következő évszázad végén.
Miután a kisteherautó méretű űrszonda kilép a Bennutól 0,75 kilométeres távolságban lévő keringési pályájáról, négy órán át tartó manőverezéssel közelíti meg a teniszpálya-méretű Nightingale (Fülemüle) kráter viszonylag sík közepének felszínét. Az Osiris-REx ezután 3,4 méter hosszú karjával fog kinyúlni és megérinteni a kisbolygót. A mindössze 5-10 másodperces procedúra során talaj- és kőzetmintát gyűjt be az aszteroida felszínéről.
Wondering just how difficult it is to grab rocks off a tiny asteroid? The straight answer is… it's very difficult. But check out this video on how my team has risen to the challenge. pic.twitter.com/X8iuqNm0x8
— NASA's OSIRIS-REx (@OSIRISREx) October 14, 2020
Az űrszondát előre beprogramozták a mintagyűjtésre, mivel a rádiós kommunikáció késése miatt a manőver során a földi irányítók nem lesznek kapcsolatban az űreszközzel.
Bárhogy is alakuljon, az űreszköz visszaáll majd a Bennu körüli keringési pályájára, és januárban újra próbálkozik egy másik helyszínen. A begyűjtött minták csak 2023-ban érkeznek meg a Földre.
A NASA soha ezelőtt nem próbált még meg mintát begyűjteni a Naprendszerünkben lévő csaknem egymillió ismert aszteroida egyikéről sem. Japán ezzel szemben decemberre várja a Ryugu kisbolygóról érkező mintákat, tíz évvel azután, hogy a Hajabusza japán űrszonda sikeresen mintát vett az Itokawa aszteroidáról, majd leszállóegységével leküldte azt a Földre.
És hogy ez az egész felhajtás miért fontos? Azért, mert...
In addition to organics, which might include carbon in a form found in biology, Nightingale also has hydrated minerals. Scientists expect that the returned sample will help answer complex questions about the origins of water and life on Earth. pic.twitter.com/1kIuvggxYW
— NASA's OSIRIS-REx (@OSIRISREx) October 8, 2020
A kutatók szerint az 1999 szeptemberében felfedezett, nagyjából 550 méteres Bennu olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön és talán máshol is.
Eközben...
Akkora égitest tart felénk, hogy becsapódása katasztrofális következményekkel járna
50 000 kilométer/órával száguld a Föld felé.
(Forrás: NASA, MTI, fotó: NASA)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
