
A kívánság valójában rendelet, ami viszont inkább Donald Trump túlzónak tűnő akarata.
Donald Trump múlt heti beiktatása után meghozta első elnöki rendeleteit, ami között szerepelt az is, hogy a Mexikói-öbölt nevezzék át Amerikai-öbölre. Ez most hivatalossá is vált, ugyanis
az amerikai belügyminisztérium már megerősítette az Amerikai-öböl elnevezést,
ezenkívül Alaszka legmagasabb hegycsúcsának nevét is visszaállítják az őslakosok által adott Denaliről Mount McKinley-re.
Amint frissül az amerikai földrajzi neveket kezelő hivatalos adatbázis (Geographic Names Information System, GNIS), a Google is átvezeti a változásokat a térképszolgáltatásában, a Google Mapsen/Google Térképen. Az új név azonban csak az amerikai felhasználók számára jelenik majd meg, azaz a mexikói júzereknél továbbra is Mexikói-öbölként marad meg, míg más országokban mindkét elnevezés lesz látható.
A Google már régóta követi ezt a gyakorlatot vitatott elnevezések esetében. Például a Japán-tengerrel Dél-Koreában Keleti-tengerként lehet találkozni.
A keresőóriás valójában ezzel csak a megszokott gyakorlatot, az amerikai szabványt követi, azaz módosítja a neveket, ha azok hivatalos forrásokban is frissültek.
When that happens, we will update Google Maps in the U.S. quickly to show Mount McKinley and Gulf of America.
— News from Google (@NewsFromGoogle) January 27, 2025
Miért kell ez az egész?
A régi-új amerikai elnök szerint az ilyen névváltoztatások szimbolikus jelentőséggel bírnak, és megerősítik az amerikai identitást. Bár a földrajzi elnevezések módosítása valóban hivatalosan kormányzati hatáskörbe tartozik, sokak szerint Trump lépése nemcsak egyszerűen túlzó, de figyelmen kívül hagyja a történelmi és kulturális hátteret és emlékeket is, amelyek az eredeti nevekhez kötődnek.
(Forrás: Engadget, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet: