Egereknél működött a dolog, a kutatók szerint pedig az emberi szervezet esetében is nagyon ígéretes lehet a módszer.

Azt biztosan tudod, hogy az emberi szervezetben két rend fogazat fejlődik ki:

  • az úgynevezett tejfogazat – ezek időleges fogak, vagyis kiesnek, 20 db van belőlük és a születés után hat hónappal kezdenek megjelenni, illetve
  • a maradandó fogak – ezek jó esetben az életed végéig veled maradnak, 32 db van belőlük és a hatodik életév után nőnek ki.

A kiesett/kihúzott maradandó fog helyére ugye nem nő másik, vagyis ebben az esetben a fogsorod hiányos marad, persze mesterséges módon lehet pótolni, például fogbeültetés formájában.

A Kiotói Egyetem és a Fukui Egyetem kutatói viszont rájöttek, hogyan lehetne új fogakat növeszteni, ugyanis amikor a fogak regenerálódásának folyamatát vizsgálták, felfedezték, hogy az úgynevezett USAG-1 gén hiánya javítja a csontfejlődéshez kapcsolódó fehérjék jelátvitelét.

Ezért úgy gondolják, hogy az USAG-1 elleni antitest beadása nagyon ígéretes megközelítés lehet a fogregenerációs terápiában – fog nélkül született egerekben egyébként már sikerült így fogat növeszteniük.

Eközben...

(Forrás: ScienceAdvances, Qubit, fotó: Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Tíz egyszerű kérdés, amire iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!
Hirdetés