Egereknél működött a dolog, a kutatók szerint pedig az emberi szervezet esetében is nagyon ígéretes lehet a módszer.

Azt biztosan tudod, hogy az emberi szervezetben két rend fogazat fejlődik ki:

  • az úgynevezett tejfogazat – ezek időleges fogak, vagyis kiesnek, 20 db van belőlük és a születés után hat hónappal kezdenek megjelenni, illetve
  • a maradandó fogak – ezek jó esetben az életed végéig veled maradnak, 32 db van belőlük és a hatodik életév után nőnek ki.

A kiesett/kihúzott maradandó fog helyére ugye nem nő másik, vagyis ebben az esetben a fogsorod hiányos marad, persze mesterséges módon lehet pótolni, például fogbeültetés formájában.

A Kiotói Egyetem és a Fukui Egyetem kutatói viszont rájöttek, hogyan lehetne új fogakat növeszteni, ugyanis amikor a fogak regenerálódásának folyamatát vizsgálták, felfedezték, hogy az úgynevezett USAG-1 gén hiánya javítja a csontfejlődéshez kapcsolódó fehérjék jelátvitelét.

Ezért úgy gondolják, hogy az USAG-1 elleni antitest beadása nagyon ígéretes megközelítés lehet a fogregenerációs terápiában – fog nélkül született egerekben egyébként már sikerült így fogat növeszteniük.

Eközben...

(Forrás: ScienceAdvances, Qubit, fotó: Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában