A Voyager–2 a napokban üzenetet küldött a Földre – először azóta, hogy nagyjából egy éve elhagyta a Naprendszert. Így a veterán űrszonda továbbra is egyben van, bár a szakértők szerint nem kell félteni őt: annak az az esélye, hogy összeütközne bármivel is a csillagközi űrben, közelít a nullához.

A Voyager–2 több dolog miatt is különleges számunkra. Egyrészt az űrkutatás és a NASA egyik legsikeresebb bolygókutató szondájáról van szó, amely több ezer felvételt küldött nekünk, s megannyi ismeretlen holdat és gyűrűt fedezett fel – a Neptunusz hat holdját is neki köszönhetjük.

Fantáziarajz az űrszondáról

Másrészt pedig a Voyager-program második űrszondája egyike annak az ember által készített öt tárgynak, amely képes volt elhagyni a Naprendszert.

A Voyager–2 már 31 éve rója az űrben a végtelen utakat,

elsődleges küldetése – a Naprendszer gázóriásainak a megközelítése – rég véget ért, de ő továbbra is elnyűhetetlen. Első kiterjesztett küldetésként többek között az Uránuszt és a Neptunuszt is meglátogatta a nyolcvanas években, nemrég pedig aktiválták a Voyager Interstellar Missiont, amelynek értelmében a Kuiper-öv környezetét kezdte el vizsgálni.

Az űrszonda missziójáról a kutatók hétfőn öt tanulmányt tettek közzé a Nature Astronomy című folyóiratban. Minden egyes tanulmány részletezi a Voyager öt tudományos műszereinek adatait a mágneses terekről, a részecske- és plazmaeloszlásról a helioszféra határán, ahol a nap energiájának hatása véget ér és a csillagközi tér elkezdődik.

A Tejútrendszer

Amint a Voyager átlépte a heliopauzát – ahol a napszél és a csillagközi térben lévő gázanyag találkozik –, a tudományos műszerei hirtelen különbségeket érzékeltek a plazma sűrűségében és a mágneses részecskékben.

A heliopauza jóval vékonyabb, mint vélték.

Az űrszonda plazmahullám-műszere éles ugrásokat mutatott ki az elektromosan töltött részecskék sűrűségéről, ami ahhoz hasonló mintha két különböző folyadék lépne kapcsolatba egymással. A Voyager–2 ezen felül megmérte a plazma hőmérsékletét is, és megerősítette, hogy hidegebb, mint a helioszférán belüli.

A tudósok próbálják megérteni a csillagközi szél természetét, és azt, hogy abból mennyi képes beszivárogni a heliopauzán keresztül a Naprendszerünkben lévő bolygókhoz.

Légy résen, mert épp valami fontos történik!

Napokon belül új magazint indítunk, tarts velünk a nulladik pillanattól! November elején startol a Raketa.hu, a Player-csoport jövőmagazinja, melyben veletek együtt keressük a válaszokat az előttünk álló évek nagy kérdéseire!

Kiemelten foglalkozunk az autózás/közlekedés forradalmával, az okosotthonokkal, a klímakérdéssel, megújuló energiával, a legizgalmasabb, éppen zajló társadalmi változásokkal és rengeteg termékkel és szolgáltatással, ami pillanatokon belül ránk töri az ajtót!

Ha szeretsz jó időben jó helyen lenni, kövesd be a Rakéta Facebook-oldalát, hogy azonnal tudd, ha kilőttük a magazint!

(via)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

A világ legvékonyabb spagettije szabad szemmel láthatatlan, viszont kiváló kötszer készülhet majd belőle

További cikkeink a témában