Az egyik leghíresebb sportkocsi, az egyik legismertebb forma – ezen kár lenne változtatni, gondolták a Porschénél. Vajon jól tették?
Legalább is ha kizárjuk annak a lehetőségét, hogy a Porschénél a hátuk közepére sem kívánták, hogy éppen most kelljen ünnepelgetni a francos 911-est, hát nem elég, hogy az elmúlt két évben egy komplett megújult modellcsaládot vezettünk be? De hát mit tehettek volna, ha a világ egyik legismertebb sportkocsija éppen ötven éve, 1963-ban gurult le először a gyártósorról?
És éppen ebben különbözik a 911-es az összes többi sportautótól: miközben a versenytársak, a Ferrari, a Lamborghini és a többiek időről időre új modellel és megújult formával jelentkeztek, a Porsche mindvégig kitartott a Volkswagen Bogárig visszavezethető forma mellett, olyannyira, hogy az első generációs 911-est egészen 1989-ig gyártották folyamatosan. A Porsche 911 – ellentétben a vetélytársakkal – mindig is az állandóságról szólt, érthető, hogy a jubileumi autó is ezt a folytonosságot hangsúlyozza. Különösen jó látni ezt egy olyan gyártótól, amely – sportos imidzs ide vagy oda – a piaci igények miatt az utóbbi időben bátran nyitott a crossoverek és kombik irányába.
A változás hiányát egyébként is nehezen lehetne számon kérni egy olyan kocsin, aminek első változatát még egy kétliteres, mindössze 130 lóerős, léghűtéses motor hajtotta, míg a jubileumi Porschében már a Carrera S 400 lóerős, vízhűtéses motorja dolgozik fáradhatatlanul. Persze a hathengeres boxer elrendezés, és a farmotoros megoldás örök, és ha a Porschénél nem szeretnék, hogy a keményvonalas rajongók kiegyenesített kaszával és kapával meginduljanak Stuttgart felé, akkor ez valószínűleg a következő ötven évben is így marad.
A jubileumi autóval tehát nem volt nehéz dolga a mérnököknek, csak néhány apróságon változtattak, hogy jobban hasonlítson az ős-911-esre, ilyen a műszerfal mérőóráinak zöld színű számozása és a nagyon '60-as éveket idéző kockás üléshuzat. Az optikai tuning ezen kívül kimerül a húszcolos kerekekben, a SportDesign visszapillantó tükrökben, az ablakokat keretező ezüstös szegélyben, valamint a két új, grafitszürke és gejzírszürke (vagy ha úgy jobban tetszik, sötét fehér) fényezésben. A jubileumi autó „911 50”-es logóját a biztonság kedvéért azért ráhímezték az ülések fejtámláira, valamint az autó hátuljára is odabiggyesztették, nehogy valaki azt gondolja, hogy csak egy szakadt Carrera S-t vezetsz.
Bár a Porsche jubileumi autója sokkal inkább gesztusértékűre sikerült, mint a Lamborghini ufója vagy az Aston Martin roadstere (igaz, a mozgásterük is kisebb volt, hiszen kénytelenek voltak egy konkrét modell keretein belül maradni), ők legalább hajlandók gyártani is, amit kitaláltak: egész pontosan 1963 darab készül majd a limitált szériás 911-esből, ára 124 ezer dollárról (kb. 27 millió forint) indul.
