Mint kiderült, mikroműanyagot rejt a part menti homok a teknősfészkek közelében is: átlagosan 5300 műanyagrészecskét találtak köbméterenként az Exeteri Egyetem kutatói 60 centiméteres mélységben, a közönséges levesteknős és álcserepesteknős homokba ásott fészkeinek közelében Ciprus tengerpartjain.
A felszínen köbméterenként 130 ezer műanyagtöredéket találtak: ez a második legrosszabb érték, amelyet valaha regisztráltak tengerparton. A legrosszabbat a dél-kínai Kuangtung tartomány partjainál mérték. A kutatók szerint ha a körülmények tovább romlanak, a szennyezettség elkezdheti a befolyásolni tojásból kikelést és még a nőstény és hím fiókák arányát is.
A mikroműanyag jelentősen befolyásolhatja a környezetet. Például a keltetési idő alatti hőmérséklet befolyásolja a kikelő állat nemét, melegebb környezetben gyakoribb a nőstény teknős.
A kevesebb mint 5 milliméter átmérőjű mikroműanyag számos forrásból eredhet, többek között kidobott és darabjaira esett műanyagból, kozmetikumból származó mikroszemcsékből és ruhákból származó mikrorostokból.
A kínai strandokkal ellentétben – ahol a legmagasabb mikroműanyagszintet mérték – ezek a ciprusi partok ipari területektől távol vannak, és nem látogatja őket nagy embertömeg. Ezért úgy tűnik, hogy a rengeteg mikroműanyag az óceán és a Földközi-tenger áramlatain érkezett. Túlzás nélkül nevezhetjük őket a pusztulás modern lovasainak, ugyanis lassan ellepik az egész világot, és helyrehozhatatlan károkat okoznak az ökoszisztémában.
A Földközi-tengerben már így is borzalmas a helyzet:
Meghökkentő számok arról, hogy milyen sok a műanyag a Földközi-tengerben
A számok pedig nem hazudnak.
(forrás: Science Daily, BBC, MTI)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
