Még március legelején írtuk, hogy Grönlandon olykor melegebb van, mint Londonban vagy Zürichben. Az Északi-sarkvidék mindig vészcsengőnek számított az éghajlatváltozásban, mert itt ugye felerősödnek az ember okozta melegedés hatásai.

Hetekkel ezelőtt, míg mi a Kárpát-medencében többnyire szétáztunk, és csak álmodoztunk az igazi nyárról, Skandináviában tombolt a kánikula: Norvégiában és Finnországban tartósan 30 Celsius-fok fölött volt a hőmérséklet, és gyakorlatilag olyan meleg volt Európa északi részén, mint mondjuk Athénban vagy Barcelonában. Hogy az időjárással továbbra sem stimmel valami, jelzi az is, hogy nem enyhül a kánikula Németországban,

csütörtökön már a Földközi-tenger vizének hőmérsékletét is megközelítette a Balti-tenger vize az északnémet partoknál.

A szövetségi tengerhajózási és vízrajzi hivatal (BSH) adatai szerint az egyik legnépszerűbb fürdőhelyen, a Rostock melletti Warnemündénél 24 Celsius-fokos a tengervíz hőmérséklete. A Lübeck térségében fekvő Timmendorfnál 25 fokot, a lengyel határnál fekvő Ueckermündénél pedig az Észak-Európa helyett a francia Riviérára jellemző 27 fokot mértek, szemben a Balti-tenger németországi partvidékén július végén, augusztus elején megszokott 17-19 Celsius-fokkal.

A lengyel partvidéken már több strandot le kellett zárni algásodás miatt. A Balti-tenger németországi részén erre egyelőre nem volt szükség, de a veszélyes baktériumok elszaporodása miatt számos tóban és folyószakaszon megtiltották a fürdőzést. Hamburgban például július végén az Ironman nemzetközi triatlonverseny résztvevői úszás helyett is futottak, mert a magas kékalga-koncentráció miatt nem engedték be a sportolókat az Alster folyóba.

A természetes vizek felmelegedése miatt országszerte egyre nagyobb gond a halpusztulás. A legsúlyosabb helyzet éppen Hamburgban alakult ki, a városban és környékén az utóbbi napokban több tonna haltetemet emeltek ki.

A szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) előrejelzése szerint továbbra is száraz és meleg idő várható, pénteken akár 38 fokos hőség is lehet, és a legmagasabb nappali hőmérséklet még vasárnap is elérheti a 35 fokot Németországban.

Az algásodásról bővebben:

Mintegy 1500 éve nem tapasztaltunk ilyen súlyos oxigénhiányt a Balti-tenger partjainál

Az ember okozta szennyezés, a Balti-tengert körülvevő országokból származó trágya és szennyvíz a fő oka az oxigénhiányának.

(forrás: BBC, The Guardian, Science Alert, MTI)

És ezt olvastad már?
Letekerik a fűtést a bécsi metrón és villamosokon