Ez pedig 2100-ra 400 millió embert érinthet kellemetlenül.

Az 1990-es években mintegy 81 milliárd tonna olvadt el évenként Grönlandon és az Antarktiszon, a 2010-es évekre ez évi 475 milliárd tonnára emelkedett, vagyis az 1990-es évekhez képest hatszorosára gyorsult a jégolvadás a két sarkvidéken a globális felmelegedés hatására – állapították meg a kutatók a két sarkvidék műholdadataiból végzett átfogó elemzés után.

A vizsgálat során majdnem három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait tekintették át a szakértők – ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait.

A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője mintegy 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 és 2017 között. A vizsgált periódus jégolvadása pedig 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan.

A két sarkvidék összesen 17,8 milliméteres tengerszintemeléséből 10,6 milliméter (60%) a grönlandi, 7,2 milliméter (40%) az antarktiszi olvadásnak tulajdonítható.

Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem professzora és egyben a jégmezők tömegéről folyó összehasonlító kutatási projekt (Ice Sheet Mass Balance Intercomparison Exercise, Imbie) egyik vezetője szerint „ma a jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés nagyjából harmada, míg az 1990-es években az arány valójában elenyésző, körülbelül ötszázalékos volt”.

A kutatók az eredményekhez azt is hozzáfűzték, hogy míg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) számítógépes modellezései alapján készült 2014-es értékelése 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vár 2100-ra, addig a mostani tanulmány azt mutatja, hogy az antarktiszi és grönlandi jégolvadás sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést:

„Ha ez valóra válik, 2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie.”

Grönland és az Antarktisz kissé eltérően reagál az éghajlatváltozásra. A déli-sarkvidéki jégolvadás leginkább az óceáni vízhőmérséklet emelkedésének számlájára írható, mely a jégmezők szélét támadja. Az északi-sarkvidéki jeget is éri ez a hatás, azonban itt a melegedő levegőt is hozzá kell adni.

(Forrás: BBC, MTI, fotó: Getty Images)

És ezt olvastad már?
A férfiak jóval környezetszennyezőbben táplálkoznak, mint a nők