Vörös húst csak heti egyszer.
A világ jelenlegi élelmezési rendszerének számos negatív hatása van: nagymértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, felemészti az ivóvízkészleteket, és szennyezi a környezetet a túlzott nitrogén- és foszforhasználattal – állítja a Nature-ben megjelent tanulmány.
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint mivel 2010 és 2050 között várhatóan növekedni fog a bolygó lakossága és az emberek jövedelme, ezért ezek a negatív hatások 50-90 százalékkal is nagyobbak lehetnek, ami már túlmutatna a bolygó teherbíró képességén, hacsak az emberiség nem teszi meg a szükséges intézkedéseket.
Marco Springmann, a tanulmány vezető szerzője a növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény, a mediterránhoz hasonló étrend elsajátítását életbevágónak tartja: "Van, aki mediterránnak hívja, mi flexitáriánusnak. A húsok közül csak a halat fogyasztó, a tojást és tejterméket megengedő vegetáriánus és a szigorúan növényi vegán diéták helyett mi a legkonzervatívabb, húst is tartalmazó étrendet választottuk, de ebben is csak hetente egyszer szerepel vörös hús".
Ha az emberiség erre az étrendre térne át, több mint felére csökkenne a mezőgazdasági termeléssel kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége.
A kutatók szerint a mezőgazdasági termelést is át kellene alakítani. Ebbe beletartozna az emberi egészség számára fontos növények termesztése, valamint a hatékonyabb víz- és trágyafelhasználás. Az élelmiszerhulladék felére csökkentésével további 16 százalékkal lehetne visszaszorítani a mezőgazdaság környezetre ártalmas hatásait.
Európa így próbálkozik:
Magyarország ellenezte, de végül klímabarátabb vállalást tettek az EU-országok
35 százalékkal csökkentenék az új autók szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra.
