Újból első helyre került a magyar lakásdrágulás az Európai Unióban. Megnéztük, mi áll a hátterében.

Miközben az Európai Unióban az idei első negyedévben átlagosan 4 százalékkal drágultak a lakások éves összevetésben, Magyarországon viszont 11,3 százalékos drágulás ment végbe az Eurostat (Uniós Statisztikai Hivatal) adatai szerint.

Az Eurostat által között 11,3 százalékos lakásár-emelkedésnél érdemes azért azt is figyelembe venni, hogy ez az adat előzetes számokon alapul, a végleges adat ennél alacsonyabb lehet, erre már korábban is többször volt példa. Szóval hasznos az elmúlt évek végleges adatait is visszanézni, azokból ugyanis kiderül, hogy a lakásárak változását milyen mértékben magyarázza a többi olyan alapvető gazdasági mutató, mint a nettó fizetések vagy az egy főre jutó GDP változása.

Elvileg fizetésemelkedésben is élmezőnybe tartozik Magyarország

Az eurostatos számok szerint ugyanis a magyarországi lakásárak 2015 és 2018 között 32 százalékkal emelkedtek, ez a legmagasabb érték az EU-s mezőnyben. A dobogón Írország és Csehország szerepel 31, illetve 30 százalékos drágulással, majd Lettország következik 29 százalékkal. A lakások iránti keresletben kulcssszerepe van a fizetések alakulásának, ebből a szempontból is a legjobbak közé tartozik Magyarország. Természetesen itt figyelembe kell venni azt is, hogy a (megemelkedéssel együttvéve) milyen viszonyban vannak a jelenlegi lakásárak az átlag magyar fizetésekkel – mivel, ahogy ezt albérleti szinten látjuk, a helyzet még mindig nem túl rózsás és nem is kifejezetten megfizethető.

Az Eurostat méri az egyedülálló dolgozók nettó bérének változását, ez Észtországhoz hasonlóan Magyarországon 29 százalékkal emelkedett 2015 és 2018 között, ennél csak Litvánia ért el jobb eredményt, ahol 30 százalékos volt az emelkedés. A balti országokban is erőteljes lakásdrágulással párosult a bérnövekedés: Észtországban 17 százalékkal, Litvániában pedig 23 százalékkal drágultak az ingatlanárak a vizsgált időszakban.

GDP növekedés is az élbolyban

A gazdaság teljesítményét széles körben bemutató GDP-adatok szempontjából is előkelő helyen szerepel a magyar gazdaság az EU-n belül ezekben a statisztikákban. Az egy főre jutó GDP három év alatt ugyanis közel 20 százalékkal emelkedett az eurostatos adatok szerint, ez a hetedik legjobb eredmény – hozzátéve, hogy Magyarországot többek között Románia, Csehország és Bulgária előzi meg 23-28 százalékos többlettel.

Meddig emelkedhetnek a lakásárak?

Ingatlanszakértők szerint az ingatlanárak változása a legtöbb uniós országban a béremelkedéstől vagy épp a gazdasági növekedéstől függ, így a lakásdrágulás üteme részben ezeknek a függvénye.

Amíg tehát a gazdaság jó teljesítményt mutat, és a bérek is folyamatosan növekednek, addig a lakásárak emelkedhetnek. Másképp megfogalmazva: az ingatlanárak érezhető csökkenése valamilyen gazdasági válság bekövetkezése esetén valószínű.

Reméljük, hogy ezek a számok (a lakásárak és a nettó jövedelmek) idővel összhangba kerülnek és az átlag magyar lakosság számára nem tűnik nagyösszegű hitel vagy kölcsön nélkül szinte elérhetetlennek egy saját lakás vagy ház vásárlása.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A cipőkollekció, melyben kompromisszumok nélkül lehetsz szabad, egyedi és vagány

Menhelyről? Tenyésztőtől? Honnan legyen kutyád?

A Függőleges erdő építésze most buddhista gyűrűkertet tervez

További cikkeink a témában