Az Omega karórák mentettek már meg űrhajósokat a biztos haláltól, számos sporttörténeti eseménynél jelen voltak, és még James Bond csuklóján is jól mutatnak.
Egy legenda születése
A huszonhárom éves Louis Brandt 1848-ban kialakított egy műhelyt a la chaux-de-fondsi családi villájukban, Svájcban. Ez a hely lett a szülőhelye annak a vállalatnak, ami később Omega néven vált ismertté. Kezdetben Brandt zsebórákat szerelt össze a helyi mesteremberek által előállított alkatrészekből, a kész termékek Olaszországtól Angliáig kaphatók voltak. Halála után két fia, Louis-Paul és César vette át a vállalat vezetését, akik elégedetlenek voltak a helyiek által szállított, megkérdőjelezhető minőségű alkatrészekkel, ezért elkezdték azokat is saját maguk előállítani, mindent az irányításuk alatt tartva.A folyamat eredményeképp kinőtték a családi villát, és kénytelenek voltak 1880-ban a vállalatot Bienne városába költöztetni, ahol nagyobb munkaerő és jobb lehetőségek várták a céget – azóta is ott van az Omega cég székhelye. Az első sorozatgyártott kalibereikkel, a Labradorral és a Gurzelennel megalapozták a vállalat hírnevét. Akkoriban ezek a szerkezetek kivételes pontosságot értek el: naponta csak harminc másodpercet tévedtek!
Négy évvel később Svájc legnagyobb óragyártójává nőtte ki magát a cég, évente 240 ezer karórát állított elő a nyolcszáz alkalmazott. 1894-ben dobták piacra a híres Omega Calibert, amely rendkívül jól szerepelt a piacon. Hanri Rieckel, a cég bankára javasolta a görög ábécé utolsó betűjét, az omegát az új óra nevének. Az elnevezés annyira sikeres lett, hogy 1903-tól már a vállalat összes órája ezen a néven futott.
Omega itt, Omega ott
Az 1903-as esztendő elég borúsra sikeredett, mindkét Brandt-fivér meghalt, a vállalat sorsát ezért négy emberre bízták, akik közül a legidősebb a huszonhárom éves Paul-Emile Brandt volt. Irányítása alatt az Omega név összekapcsolódott a sporteseményekkel: egy nemzetközi léghajós verseny, az 1909-es Gordon Bennett Kupa volt az első megmérettetés, amelyen Omega-termékeket használtak időmérő eszközként.
Az 1932-es Los Angeles-i olimpián történt meg először, hogy egyetlen céget kértek fel az összes versenyszám idejének mérésére, ez pedig cikkünk főszereplője volt. További mérföldkőként említhetjük az 1917-es évet, amikor a brit Királyi Légierő elődje az Omegát választotta a harci egységeik hivatalos időmérőjeként, majd egy évvel később az amerikai hadsereg is ugyanígy döntött.
A Speedmaster-sorozat első darabját 1957-ben mutatták be. Ez volt az első karóra, amelynek a számlapján tachimetrikus skálát is feltüntettek, így az egyszerű sebességmérésére is alkalmassá vált. Átfogó vizsgálatokat követően a NASA úgy döntött, hogy az Omega Speedmaster karórát választja hivatalos időmérő eszközéül. Az Omega pedig 1967-ben eladta egymilliomodik óráját.
Moonwatch
Szintén a Speedmaster volt az első és egyetlen karóra, amely járt a Holdon. Noha Neil Armstrong lépett először a Holdra 1969-ben, ő az óráját a holdkompban hagyta, a komp időmérő szerkezete ugyanis meghibásodott. Másodikként Buzz Aldrin hagyta lábnyomát a Hold felszínén, ő viszont már viselte az óráját, így vált az az első holdi karórává. A sors furcsa fintora, hogy míg Aldrin órája eltűnt – valószínűleg ellopták –, addig Armstrongé már múzeumi tárlat része. A Speedmaster-sorozatnak ezt a darabját, valamint a mai módosított változatait azóta csak Moonwatchnak nevezik.
1970-ben a hírhedt Apollo–13 legénységének hazajutásában rendkívül fontos szerepet játszott a karórájuk, ugyanis az űrhajó millió dolláros elektronikája felmondta a szolgálatot, így sokkal egyszerűbb eszközöket kellett igénybe venniük, hogy hazajuthassanak, például a karórájukat. A sikeres landolás után az Omega megkapta a NASA legnagyobb kitüntetését, a Snoopy Awardot. Hamarosan a szovjet űrhajósok is ilyen karórákkal felszerelkezve indultak az űrbe.
1974-ben az Omega megalkotta az addigi legpontosabb órát, a Marine Chronometer 2400-at: a karóra naponta csak két ezredmásodpercet tévedett. Vessük össze ezt a már említett körülbelül nyolcvan évvel régebbi rekorddal (harminc másodperc): kevesebb mint egy évszázad alatt a pontosság tizenötezerszeresése nőtt!
A profik választása
Egészen 1995-ig a Bond-filmekben a legtöbb esetben Rolex karórát figyelhettünk meg kedvenc ügynökünk kezén, amikor azonban Pierce Brosnan átvette a szerepet, Bond márkát váltott: azóta csakis Omega órát hajlandó hordani őfelsége szuperügynöke. Ezt a hagyományt Daniel Craig is folytatta, a kritikusunk által remeknek tartott új James Bond-film elkészültét pedig egy limitált kiadású Seamaster Skyfall-modellel ünnepelte.
A 2012-es londoni olimpián az Omega már huszonötödik alkalommal volt felelős az időmérésért, amelynek technikai hátterét mutatja, hogy a pekingi olimpiára a cég 420 tonna időmérő szerkezettel érkezett.
A híres Omega-pártolók között volt John F. Kennedy amerikai elnök és Elvis Presley, valamint napjainkban Tom Hanks és Vilmos herceg kezén is látni a cég karóráit. Ezek az órák méltán híresek kiváló minőségükről, mellettük érvelni szinte nem is kell, hiszen kevés olyan cég van, amely képes megtenni, hogy kitartó munkával fogalmat alkosson: a svájci óra sikerében hatalmas része van az Omegának, amelynek számos modellje történelmet írt.
Tovább:
A legfrissebb cikkekhez
A rovat többi cikkéhez
Tíz autóhoz, amit a divatnak köszönhetünk