Bevállalom, és el is mesélem, milyen volt. Előre szólok: érzékeny lelkűeknek nem ajánlott olvasmány.

Kicsit meredek a téma, srácok, úgyhogy ki is raktam a tizennyolcas karikát, pedig ebben a cikkben nem is lesznek fedetlen csöcsös képek. Ha azokért kattintottál, akkor bocsika, de muszáj leszel még egy kicsit eltenni a farkad. (A cikk végén majd dobok egy linket, hogy ne légy nagyon csalódott.)

Szóval megint durván szexista leszek, de nem fogom minden mondatom után exkuzálni magam, úgyhogy a széplelkek jobban teszik, ha már most nyomnak egy erős hátraarcot.

A cím nem átbaszós, tényleg azt fogom belegyónni az internetbe, hogy elmentem kurvázni. Kemény, mi? Ha túltetted magad az első sokkon, akkor mindjárt elmagyarázom, miért vagyok annak ellenére is eszméletlen jó arc, hogy a közvélekedés szerint nem igazán szép dolog az ilyesmi.

Miután Lilla lepattintott (nem sírom el megint, hogyan, ha érdekel, úgyis elolvasod), hirtelen rengeteg szabadidő szakadt a nyakamba. Az ember ilyenkor próbálja kicsit újraszervezni az életét, én pedig azzal vittem némi rendszerességet a mindennapjaimba, hogy elkezdtem nyelvet tanulni és edzeni, plusz hetente legalább háromszor összeborultam a haverokkal, hogy megünnepeljük ezt a nagyon fasza szingli életet, amibe néhány hónap különbséggel mindannyian belekényszerültünk. Na ja, úgy is fogalmazhatunk, hogy amit a konditeremben magamra szedtem délutánonként, azt este sikeresen le is bontottam némi alkohol segítségével. Fontos az egyensúly.

A kép csak illusztráció (Szívesen!)

Akkoriban egy komoly kapcsolat gondolatától azonnal elfogott a hidegrázás, de nem ülhettem a tojásaimon, mert egyrészt a haverok nagyon tolták a csajozós témát, ami ösztönzőleg hatott rám is, másrészt pedig nem akartam, hogy a számítógépem D: meghajtóján lévő komoly mennyiségű pornó helyhiány miatt átcsorduljon a C:-re is, ahol a családi fotókat őrizgetem. Nagyüzemben, hetente kétszer ment a "Hellósziaszevasz!" több-kevesebb sikerrel, és pont három hónapra volt szükségem ahhoz, hogy tele legyen a tököm az egésszel.

Aki lehúzott jópár évet valaki mellett, akit neadjisten még szeretett is, annak ez az egész ismerkedősdi baromi szánalmasnak tűnhet. Állandóan leadni a "mivel foglalkozol?", "jaj, de érdekes!", "gyönyörű szemeid vannak!" című műsort, miközben már alig várod, hogy másnap reggel fizikai és lelki értelemben is kicsit üresebben téblábolhass haza a csajtól... nos, a jóból is megárt a sok.

Erre az egyik haverom ébresztett rá, aki rendszeresen valami félelmetes kangörcsben vergődte át az esti bulikat. Szinte beszélgetni sem lehetett vele, mert amint meglátott egy facér csajt, már rohant is utána, mint aki búgatóport szippantott, én pedig egy este megláttam benne magam és ettől rohadtul megijedtem.

Nem fogadtam cölibátust, de elengedtem a témát, ami egy ideig tök oké volt, aztán a passzivitás elkezdett a nemi életem – és a C: meghajtó - kárára menni. Akkor mit csinálsz, amikor már kellene egy kis akció, hogy ne nyomja a frusztráció az agyad, de nagyon nincs kedved megint felszállni a körhintára, egyestés kufircok után indokolás nélkül blokkolni embereket, érdeklődést hazudni, amikor egy csaj az exe faszságairól beszél, és mindezekért szar embernek érezni magad? Nos, én eldöntöttem, hogy felkeresek egy örömlányt és kitárazok.

Eddig a jellemfejlődés, most jön a sztori érdemi része.

Van egy rakás elképesztően profi szájt, melyeken több száz szolgáltató közül választhatod ki a "kis ő"-t. Nem fogom reklámozni egyiket sem, de ha beírod a gugliba, hogy "szexpartner", akkor feltehetőleg nem egy gyerekdalos YouTube-csatornát fogsz az arcodba kapni. Tudod, mit? Segítek.

Ezeken az oldalakon olyan elképesztő részletességgel válogathatsz a pénzért sokmindenre hajlandó nők között, hogy garantáltan ketté fog állni a füled. Én azonnal be is toltam a zsáneremet – zöld szem, szőke haj, szilikonmentes, hatalmas csöcsök (Bocsi, én szóltam!) – és már rá is pucsított a monitoromra szöszijucus89, akinek a művésznevét természetesen megváltoztattam, mert személyiségi jogok is vannak a világon, haha. Csak négy-öt nap múlva csörögtem rá a drágára, mert az én kis ártatlan lelkemnek kicsit még ízlelgetnie kellett a gondolatot, hogy itten mostan tervezett, üzletszerű szexuális interkurzusra fog sor kerülni.

A csaj valami olyan szenvtelenül sorolta az árlistát, mintha a meki akciós menüjét magyarázná el egy tájékozatlan nyugdíjasnak. "Fél óra 12, egy óra 17, alap a csók, a natúr francia, meg a dugás. Az anál szimpátia és helyzetfüggő, de mindenképpen extra. Full barátnő fíling, exkluzív környezet." Ej, gondoltam, a vásárlók könyvét úgysem tudom elkérni, ha ezekkel az infókkal át vagyok cseszve, úgyhogy leegyeztettem vele egy másnapi időpontot, aztán a viszontlátásra.

Másnap próbáltam annyira laza lenni, amennyire csak lehet. Általában ingben és sportzakóban jelenek meg, ha akció lehetősége forog fenn, de ezúttal sportcipőt és egy snassz fehér pólót vettem fel, aztán hívtam egy Ubert, majd egy fél óra múlva már ott is toporogtam szöszijucus89 munkahelye előtt.

Na, ez a faszi nem én voltam

A csaj combfixben és bikiniben nyitott ajtót és puszival üdvözölt. A félhomályos szobában füstölő és babaolaj szaga terjengett, az ágy körül pedig gyertyák égtek. Húha, gondoltam, innen már nincs visszaút, itt tutira dugás lesz és erre a gondolatra hirtelen akkora istentelen balféknek éreztem magam, hogy legszívesebben a szőnyeg alá bújtam volna szégyenemben.

Milyen napod volt? – hangzott el a kérdés Jucus mindig szolgálatra kész szájából, és most nagyon szívesen írnám azt, hogy ekkor a minibárhoz léptem, öntöttem magamnak egy konyakot, az ölembe ültettem Jucus89-et és elmeséltem neki, hogy bár nem csevegni jöttem, de ha már kérdezte, akkor elmondom, hogy igazából lófaszt nem csináltam ma, csak lazultam, meg kocsikáztam, meg ilyesmi... de ez sajnos nem lenne igaz. Ehelyett pont úgy álltam ott, mint aki először csinál ilyesmit és egy pöttyet kényelmetlenül érzi magát a szituációban.

Szerencsére Juci nem ma kezdte az ipart. Fecsegett valamit, amit azóta már formatált az agyam, aztán elküldött zuhanyozni. Amikor egy törülközőt magam köré csavarva visszatértem a hálószobába, akkor esett le, hogy mi zavar ennyire; olyan, mintha ebben a lakásban minden nyirkos lenne. Ez azért elég lehangoló gondolat, nem? Nem vagyok paranoiás, de amikor a csaj az ágyra lökött, azért hirtelen eszembe jutott az ágynemű kétes tisztasága. Itt következett néhány perc, amikor Jucusnak nem volt lehetősége szépen artikulálva hülyeségeket kérdezni, én pedig próbáltam közben nem arra koncentrálni, hogy a fejem alatt lévő kispárna egy foltban ki van kopva.

Jaj.

Na persze, ebből a szituból már nem volt menekvés, már csak azért sem, mert ez a szolgáltató tényleg értette a biznisz csínját-bínját. Nem fogom tehát elátkozni a napot, amikor eldöntöttem, hogy kihúzom ezt a tételt a bakancslistámról, de ősz fejjel kellemes mosollyal az arcomon sem fogok visszarévedni erre a napra. Akció közben eszembe jutott egy csomó – nem biztos, hogy minden alapot nélkülöző – hülyeség. Olyasmik, mint például hogy talán nem is a saját izzadságomtól nyirkos a hátam, vagy hogy szegény Jucust talán éppen előttem pocsékolta meg egy perverz kisnyugdíjas, aki imádja, ha a kispárnát az arcába nyomják, amíg el nem kékül a feje. (Ami amúgy meg is magyarázná azt a rejtélyes kopást.)

Napi feladat: miközben ez a tata jár a fejedben, próbálj meg kemény maradni!

Amikor egy profinál vagy, akkor nem foglalkozol mással, csak magaddal, ellenkező esetben nagyon rosszul jársz el. Az egész olyan, mintha kapnál egy biomasszát, ami segít kiengedi a fáradt gőzt, aztán mehetsz a dolgodra. Nem történt semmi, nem sérült senki. Pont ezt éreztem, amikor eljöttem a tetthelyről. A gondolat persze nem volt kényelmes, hogy megint megpróbáltam egy teljességgel jelentéktelen numerával pótolni azt, aminek korábban értelme is volt, de emiatt csak annyira szégyelltem magam, mintha kivertem volna egy női öltözőben záróra után.

A lényeg, hogy ezt is megtapasztaltam, azt viszont a mai napig nem tudom eldönteni, hogy emiatt több, vagy kevesebb vagyok.

Ennyi, srácok. Remélem senki nem várt szociológia kisdoktorit a prostitúció megítéléséról napjainkban!

...

Majd elfelejtettem, ígértem némi vizuális matériát a cikk elején. Tessék! Mondtam, hogy eszméletlen jó arc vagyok.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Katja szereti az állatokat, magára is varratott néhányat

Trükkök, ha beütne a kajakóma a karácsonyi zabálástól

Clarissa kedvéért még 23-án is hajlandók vagyunk sorban állni

További cikkeink a témában