Végre eljött a nap: A sötét lovag a magyar mozikban is felemelkedik. De mint minden emelkedést, ezt is zuhanás előzte meg, ami esetünkben nem csak a széria történetére, hanem a valós aurorai eseményekre is értendő, de azért nyugi, a film így is magasra száll. Elrugaszkodását most 5 fejezetben mutatjuk be.

1. fejezet: A kritikus a tragédia kontextusába helyezi a filmet

Nolan Batman-jeit valahogy mindig halálszag lengte körül, azt is mondhatnánk, hogy egy elátkozott franchise-ról van szó. Ott volt ugye Heath Ledger váratlan halála 2008-ban, amely megrázta a világot, A sötét lovagnak pedig hátborzongató atmoszférát biztosított. Bár nincs bizonyítva, de nyilván sokat számított a kiváló színész halálánál, hogy hónapok óta készült a depresszív szerepre, és a masszív gyógyszerezés mellett megpróbált teljesen eggyé válni beteges karakterével, így Christopher Nolant minden bizonnyal még jobban megrázta az eset. Erre tessék, épp hogy elkezdték vetíteni a tengerentúlon a trilógia befejező darabját, James Eagan Holmes, egy bomlott elméjű önjelölt Joker úgy gondolta, hogy tovább szaporítja a figura nevéhez köthető haláleseteket, és a másvilágra küldött 12 ártatlan embert, akik mindössze egy szórakoztató filmet akartak megnézni a moziban. Semmi kétség: ez a nap a mozi fekete péntekje és sajnos mostantól senki sem tud kizárólag A sötét lovag – Felemelkedésről beszélni, amikor olyan témák merülnek fel, mint a fegyvertartás problematikája, a sajtó hype-jának negatív hatása vagy a gonosz karakterek ábrázolása a mozgóképeken. Mi most megpróbáljuk azt játszani, hogy nem veszünk tudomást a vászonra fröccsent vérről, kizárólag a rá vetített képekről beszélünk, elöljáróban pedig csak annyit mondunk, bár ez teljesen egyértelmű: Holmes is jobban járt volna, ha inkább végignézi a filmet, ami ironikus módon elődjével ellentétben pont arról szól, hogy a legsötétebb órákban is a fényt kell keresni.

2. fejezet: A kritikus rámutat a Nolan-féle Batman szága sikerének titkára

A sötét lovag – Felemelkedés minden idők harmadik legjobb mozis nyitányát produkálta, ami a körülményekhez képest finoman szólva sem rossz eredmény, de ahhoz, hogy ide eljussunk, kellett két kiváló előzmény, melyek láttán már mindenki hónapok óta tűkön ülve várta, hogy szegény meggyötört Batman hogy tesz pontot a történet végére. Ha van olyan dolog, amit minden kritika kiemel a rebootolt franchise sikerének elemzésekor, akkor az az a mozzanat, hogy Nolan lehozta a földre a denevérembert, vagyis a karaktereknek lelki mélységet adott, megfosztotta őt a fantasztikumtól, ezzel eltávolodva az amúgy kiváló Burton filmek meseszerű világától és Schumacher bugyuta varietéjétől. Nem csak Batman, a város is sokkal realisztikusabb lett, sehol egy gótikus forma, vagy harsány szín, mindenhol egyenes vonalakat látni, ezért nyilatkozta a rendező, hogy ez az, ami ellen Joker is fellázadt. A mítosz pedig sokkal mélyebb alapokra helyezte azzal, hogy a Batman: Kezdődikben szisztematikusan mutatta meg, honnét ered ez a figura, akivel könnyű azonosulni, mert nagyon emberi érzelmei vannak. Az igazi mutatvány azonban az volt, hogy a nyitány folytatása még ütősebb lett és tényleg akkorát szólt, hogy a visszhangja még most is a fülünkben cseng. Az utóbbi sajnos nem tesz jót az új alkotás megítélésének.

3. fejezet: A kritikus összehasonlítja az új mozit elődjével

Ha valaki összehoz egy olyan erős alkotást, mint A sötét lovag, ami sokak szerint minden idők legjobb képregényfilmje, akkor alkotójának a következő menetben leginkább az elvárásokkal kell megbirkóznia. 4 éve például volt egy olyan főgonoszunk, aki azonnal a filmtörténelem legkarakteresebb antagonistái közé írta be magát, beteges fénye beragyogta az egész filmet, amelyik jelenetben nincs jelen, az nincs is. De ne csak őt emeljük ki: Nolan sötét világnézetéhez tökéletesen illett a befejezés az önfeláldozó hőssel, aki saját magát áldozta fel a hazugság oltárán, csak hogy a városnak megmaradjon az igazságba vetett hite. Na most pontosan ezért kell mindenkinek lakolnia, ugyanis ezúttal Pingvin helyett egy Bane nevű kíméletlen diktátor bújik elő a város alatti pokolból, akinek rövid távú tervei között Gotham City romba döntése szerepel. A legfontosabb különbség Joker és közte, hogy a szadista bohóc anarchista volt, míg Bane egy precíz hadvezér, aki mindent pontosan kitervel, de az eredmény végül is ugyanaz: lerombolt házak, kiontott vér és város lakóinak erkölcsösségének próbára tétele. Tom Hardy gonosza kiváló, pusztán a két kezével zúzza porrá a csontokat, viszont az a helyzet, hogy Jokert így sem tudja felülmúlni, mivel őt pont a szabadsága tette igazán hátborzongatóvá, eredettörténetének hiánya pedig misztikussá.

4. fejezet: A kritikus végre rátér az új filmre

A Batman filmek rangsorát valamiért mindig a gonosz karakterek tükrében rakjuk össze. Most már ismerjük, hogy ezúttal ki tartja rettegésben Gotham-et, koncentráljunk inkább a többi szereplőre, például magára Batman-re, akiről néha hajlamos mindenki megfeledkezni, pedig róla szól a film, vagy mifene. A történet 8 évvel a kegyvesztett lovag eltűnése után folytatódik. Bár emberünk megtört és testileg-lelkileg legyengült, kénytelen visszatérni a bizniszbe, mert gyűlnek a viharfelhők a város felett, és ennek nem a gömbölyded seggű Selina Kyle (Anne Hathaway) az előidézője, akit amúgy egyszer sem szólítanak Macskanőnek, pedig öröm nézni, ahogy cicázik velünk. Sokkal inkább Bane és hadserege jelent veszélyt, de Wayne-nek nem csak őt, saját korlátait is le kell küzdenie, hogy ismét egyensúlyt hozhasson az erőbe. Ahogy az Eredetben, itt is szépen bontja ki a karaktereit Nolan a remek repülős akció-nyitány után – talán egy picit ráérősen is, amikor pedig puskapor-durrogtatásra kerül sor, na ott meg abból vehetne picit vissza. Összességében azonban jól vezeti a sztorit, szépen elvarr minden egyes szálat, van meglepetés és csavar is, ami nagy szó a spoilerek aranykorában, nem véletlenül vigyáz úgy a forgatókönyvekre a direktor, mint valami szent tekercsre (még a színészeknek sem adja oda az írott alapot, csak szóban mondja el a sztori végét). Sajnos akad néhány ordenáré klisé is kandalló előtti sexy time-mal és időzített bombával, de ezeket hamar elfeledjük, a nagy zúzást a film végén pedig bambán nézzük, mert abba nem sikerült sok fantáziát beletenni – a Transformers és Bosszúállók után picit többre vágynánk. De ezeken a kis gondokon hamar átlendülünk, azt pedig alig várjuk, hogy Tom Hardy feltűnjön a színen, jelenléte ugyanis olyan erős, annak ellenére, hogy végig csak a szemét látjuk a maszk miatt, hogy kizárólag a szinkron dolgozik a lehető legerősebben ellene. Az Eredet stábból szinte mindenki itt van csóró DiCaprio-t leszámítva, a sztoriban pedig vannak fasiszta felhangok, proletárdiktatúra amerikai módra és a gazdasági válság hatását is sikerült belecsempészni a Nolan fivérek által jegyzett szkriptbe, a 9/11 utózöngékről nem is beszélve (Gotham felrobbantása pazar jelenetek sora, egyben fájó sebeket tép fel a New York-iak szívében) így lehet szépen elemezni, mennyire aktuális, egyben univerzális a móka.

A sötét lovag - Felemelkedés (16) előzetes

5. A kritikus konklúziót von, vállalva a felelősséget tetteiért

Már csak egy kérdés maradt: miért van mégis hiányérzetünk a moziból kifelé jövet? Hát egyrészt ott vannak a már említett óriási elvárások. Nolantől ugyanis nem elég egy tökéletes befejezés, ahol minden karakterrel elszámol, visszahozza a régi szereplőket és közben elég rendesen szórakoztat minket. Tőle kell valami plusz, valami, amitől visszamegyünk rajongó kisgyerekbe, amitől meghatódunk, hiszen utoljára látjuk az ő denevéremberét, és amitől a túl sokszor és indokolatlanul hangoztatott legenda szó tényleg értelmet nyer. Mert az a helyzet, hogy szó sincs legendáról, csak egy minden részletében remekül kidolgozott, szuperlátványos blockbusterről, amit ráadásul egy becsületre méltó, régi vágású vízionárius álmodott vászonra, aki nem hódol be a 3D-nek és nem próbál olcsó hatásvadász elemekkel lekenyerezni minket. Hogy most nem libabőrözünk, és nem akarjuk a megtekintés másnapján azonnal újranézni a filmet? Hát van ilyen, ettől még kiválóan sikerült a trilógia lezárása. Szóval, ha nem tetszik, igazából csak magunkra vethetünk. Végül is, ha jobban belegondolunk, ez is ki van találva!

További filmes tartalmakért olvasd a Movie Playert!