A sötét lovag - Felemelkedés: Az utolsó menet

Végre eljött a nap: A sötét lovag a magyar mozikban is felemelkedik. De mint minden emelkedést, ezt is zuhanás előzte meg, de azért nyugi, a film így is magasra száll. Elrugaszkodását most 5 fejezetben mutatjuk be.

Végre eljött a nap: A sötét lovag a magyar mozikban is felemelkedik. De mint minden emelkedést, ezt is zuhanás előzte meg, ami esetünkben nem csak a széria történetére, hanem a valós aurorai eseményekre is értendő, de azért nyugi, a film így is magasra száll. Elrugaszkodását most 5 fejezetben mutatjuk be.

1. fejezet: A kritikus a tragédia kontextusába helyezi a filmet

Nolan Batman-jeit valahogy mindig halálszag lengte körül, azt is mondhatnánk, hogy egy elátkozott franchise-ról van szó. Ott volt ugye Heath Ledger váratlan halála 2008-ban, amely megrázta a világot, A sötét lovagnak pedig hátborzongató atmoszférát biztosított. Bár nincs bizonyítva, de nyilván sokat számított a kiváló színész halálánál, hogy hónapok óta készült a depresszív szerepre, és a masszív gyógyszerezés mellett megpróbált teljesen eggyé válni beteges karakterével, így Christopher Nolant minden bizonnyal még jobban megrázta az eset. Erre tessék, épp hogy elkezdték vetíteni a tengerentúlon a trilógia befejező darabját, James Eagan Holmes, egy bomlott elméjű önjelölt Joker úgy gondolta, hogy tovább szaporítja a figura nevéhez köthető haláleseteket, és a másvilágra küldött 12 ártatlan embert, akik mindössze egy szórakoztató filmet akartak megnézni a moziban. Semmi kétség: ez a nap a mozi fekete péntekje és sajnos mostantól senki sem tud kizárólag A sötét lovag – Felemelkedésről beszélni, amikor olyan témák merülnek fel, mint a fegyvertartás problematikája, a sajtó hype-jának negatív hatása vagy a gonosz karakterek ábrázolása a mozgóképeken. Mi most megpróbáljuk azt játszani, hogy nem veszünk tudomást a vászonra fröccsent vérről, kizárólag a rá vetített képekről beszélünk, elöljáróban pedig csak annyit mondunk, bár ez teljesen egyértelmű: Holmes is jobban járt volna, ha inkább végignézi a filmet, ami ironikus módon elődjével ellentétben pont arról szól, hogy a legsötétebb órákban is a fényt kell keresni.

2. fejezet: A kritikus rámutat a Nolan-féle Batman szága sikerének titkára

A sötét lovag – Felemelkedés minden idők harmadik legjobb mozis nyitányát produkálta, ami a körülményekhez képest finoman szólva sem rossz eredmény, de ahhoz, hogy ide eljussunk, kellett két kiváló előzmény, melyek láttán már mindenki hónapok óta tűkön ülve várta, hogy szegény meggyötört Batman hogy tesz pontot a történet végére. Ha van olyan dolog, amit minden kritika kiemel a rebootolt franchise sikerének elemzésekor, akkor az az a mozzanat, hogy Nolan lehozta a földre a denevérembert, vagyis a karaktereknek lelki mélységet adott, megfosztotta őt a fantasztikumtól, ezzel eltávolodva az amúgy kiváló Burton filmek meseszerű világától és Schumacher bugyuta varietéjétől. Nem csak Batman, a város is sokkal realisztikusabb lett, sehol egy gótikus forma, vagy harsány szín, mindenhol egyenes vonalakat látni, ezért nyilatkozta a rendező, hogy ez az, ami ellen Joker is fellázadt. A mítosz pedig sokkal mélyebb alapokra helyezte azzal, hogy a Batman: Kezdődikben szisztematikusan mutatta meg, honnét ered ez a figura, akivel könnyű azonosulni, mert nagyon emberi érzelmei vannak. Az igazi mutatvány azonban az volt, hogy a nyitány folytatása még ütősebb lett és tényleg akkorát szólt, hogy a visszhangja még most is a fülünkben cseng. Az utóbbi sajnos nem tesz jót az új alkotás megítélésének.

3. fejezet: A kritikus összehasonlítja az új mozit elődjével

Ha valaki összehoz egy olyan erős alkotást, mint A sötét lovag, ami sokak szerint minden idők legjobb képregényfilmje, akkor alkotójának a következő menetben leginkább az elvárásokkal kell megbirkóznia. 4 éve például volt egy olyan főgonoszunk, aki azonnal a filmtörténelem legkarakteresebb antagonistái közé írta be magát, beteges fénye beragyogta az egész filmet, amelyik jelenetben nincs jelen, az nincs is. De ne csak őt emeljük ki: Nolan sötét világnézetéhez tökéletesen illett a befejezés az önfeláldozó hőssel, aki saját magát áldozta fel a hazugság oltárán, csak hogy a városnak megmaradjon az igazságba vetett hite. Na most pontosan ezért kell mindenkinek lakolnia, ugyanis ezúttal Pingvin helyett egy Bane nevű kíméletlen diktátor bújik elő a város alatti pokolból, akinek rövid távú tervei között Gotham City romba döntése szerepel. A legfontosabb különbség Joker és közte, hogy a szadista bohóc anarchista volt, míg Bane egy precíz hadvezér, aki mindent pontosan kitervel, de az eredmény végül is ugyanaz: lerombolt házak, kiontott vér és város lakóinak erkölcsösségének próbára tétele. Tom Hardy gonosza kiváló, pusztán a két kezével zúzza porrá a csontokat, viszont az a helyzet, hogy Jokert így sem tudja felülmúlni, mivel őt pont a szabadsága tette igazán hátborzongatóvá, eredettörténetének hiánya pedig misztikussá.

4. fejezet: A kritikus végre rátér az új filmre

A Batman filmek rangsorát valamiért mindig a gonosz karakterek tükrében rakjuk össze. Most már ismerjük, hogy ezúttal ki tartja rettegésben Gotham-et, koncentráljunk inkább a többi szereplőre, például magára Batman-re, akiről néha hajlamos mindenki megfeledkezni, pedig róla szól a film, vagy mifene. A történet 8 évvel a kegyvesztett lovag eltűnése után folytatódik. Bár emberünk megtört és testileg-lelkileg legyengült, kénytelen visszatérni a bizniszbe, mert gyűlnek a viharfelhők a város felett, és ennek nem a gömbölyded seggű Selina Kyle (Anne Hathaway) az előidézője, akit amúgy egyszer sem szólítanak Macskanőnek, pedig öröm nézni, ahogy cicázik velünk. Sokkal inkább Bane és hadserege jelent veszélyt, de Wayne-nek nem csak őt, saját korlátait is le kell küzdenie, hogy ismét egyensúlyt hozhasson az erőbe. Ahogy az Eredetben, itt is szépen bontja ki a karaktereit Nolan a remek repülős akció-nyitány után - talán egy picit ráérősen is, amikor pedig puskapor-durrogtatásra kerül sor, na ott meg abból vehetne picit vissza. Összességében azonban jól vezeti a sztorit, szépen elvarr minden egyes szálat, van meglepetés és csavar is, ami nagy szó a spoilerek aranykorában, nem véletlenül vigyáz úgy a forgatókönyvekre a direktor, mint valami szent tekercsre (még a színészeknek sem adja oda az írott alapot, csak szóban mondja el a sztori végét). Sajnos akad néhány ordenáré klisé is kandalló előtti sexy time-mal és időzített bombával, de ezeket hamar elfeledjük, a nagy zúzást a film végén pedig bambán nézzük, mert abba nem sikerült sok fantáziát beletenni - a Transformers és Bosszúállók után picit többre vágynánk. De ezeken a kis gondokon hamar átlendülünk, azt pedig alig várjuk, hogy Tom Hardy feltűnjön a színen, jelenléte ugyanis olyan erős, annak ellenére, hogy végig csak a szemét látjuk a maszk miatt, hogy kizárólag a szinkron dolgozik a lehető legerősebben ellene. Az Eredet stábból szinte mindenki itt van csóró DiCaprio-t leszámítva, a sztoriban pedig vannak fasiszta felhangok, proletárdiktatúra amerikai módra és a gazdasági válság hatását is sikerült belecsempészni a Nolan fivérek által jegyzett szkriptbe, a 9/11 utózöngékről nem is beszélve (Gotham felrobbantása pazar jelenetek sora, egyben fájó sebeket tép fel a New York-iak szívében) így lehet szépen elemezni, mennyire aktuális, egyben univerzális a móka.

5. A kritikus konklúziót von, vállalva a felelősséget tetteiért

Már csak egy kérdés maradt: miért van mégis hiányérzetünk a moziból kifelé jövet? Hát egyrészt ott vannak a már említett óriási elvárások. Nolantől ugyanis nem elég egy tökéletes befejezés, ahol minden karakterrel elszámol, visszahozza a régi szereplőket és közben elég rendesen szórakoztat minket. Tőle kell valami plusz, valami, amitől visszamegyünk rajongó kisgyerekbe, amitől meghatódunk, hiszen utoljára látjuk az ő denevéremberét, és amitől a túl sokszor és indokolatlanul hangoztatott legenda szó tényleg értelmet nyer. Mert az a helyzet, hogy szó sincs legendáról, csak egy minden részletében remekül kidolgozott, szuperlátványos blockbusterről, amit ráadásul egy becsületre méltó, régi vágású vízionárius álmodott vászonra, aki nem hódol be a 3D-nek és nem próbál olcsó hatásvadász elemekkel lekenyerezni minket. Hogy most nem libabőrözünk, és nem akarjuk a megtekintés másnapján azonnal újranézni a filmet? Hát van ilyen, ettől még kiválóan sikerült a trilógia lezárása. Szóval, ha nem tetszik, igazából csak magunkra vethetünk. Végül is, ha jobban belegondolunk, ez is ki van találva!

[stamp_4] További filmes tartalmakért olvasd a Movie Playert!

Minden éven egyszer eljön a sóbiznisz ünnepe, ami köré spontán módon összeverődik egy amerikai focidöntö is. A költségvetés nem éppen egy bivalytárogatói  koncertével vetekszik, a közreműködők is hihetetlenek, ahogyan a showkészítés nagykönyvében az meg van írva. A Player most bemutat néhányat a legsúlyosabb esetekből. Janet Jackson mellét kivéve...

Madonna

Na ki a legnagyobb megalomán a világon? Madonna sosem viccel el semmit, a 2012-es Halftime Show nagyobb, hosszabb, vágatlanabb volt minden eddiginél. A több mint 12 perces szett alatt parádézik a Cirque de Soleil, vendégmuzsikusként benéz az LMFAO két idiótája, M.I.A., Nicki Minaj és Cee Lo Green is. A playback partit, és a megbotlást lazán megbocsátjuk Madonnának, hiszen akkora látványt kanyarintott, amibe beleremegett a föld. Ugyan ki más fedné le a teljes pályát egy hatalmas kivetítővel?

1. Vogue
2. Music (+Party Rock Anthem + Sexy And I Know It)
3. Give Me All Your Luvin'
4. Open Your Heart / Express Yourself
5. Like a Prayer

New Kids On The Block

Nem mehetünk el szó nélkül az 1991-es Disney/Benetton reklámnak is beillő show mellett, ahol az ereje teljében lévő New Kids sikítást előidéző csípőmozgással hódít a gyereksereg között, a Disney palota háttér előtt. A Step by Stepet persze senki sem úszta meg.

Setlist:

1. Step by Step
2. This One’s for the Children
3. It’s a Small World After All

Black Eyed Peas & Usher & Slash

Minden idők második legdurvább show-ja, az LCD és a LED kijelzők minden vállfajának felvonultatásával (naná, hiszen a Tron 2.0 az alaptéma), egy teljes pályányi táncossal, akik ijesztően egyszerre mozognak, és még világítanak is, hogy a buli ki is nézzen valahogy. Slash is felnéz a LOVE felirat alakú színpadra, de mintha nem lenne formában. Mennyből az angyalként érkezik Usher helikopterről. Semmi extra, csak egy átlagos 2011-es Halftime show.

Setlist:

1. I Gotta Feeling
2. Boom Boom Pow
3. Sweet Child O’ Mine
4. Pump It
5. Let’s Get It Started
6. OMG
7. Where Is The Love?
8. The Time (Dirty Bit)

Michael Jackson

Most visszanézve annyira nem is extra Jacko 1993-as fellépése (mármint a közönséget megtévesztő bevonuláson kívül), táncosok vannak dögivel, a Művész top formában, de akkor még nem az volt a lényeg, hogy akkora kijelzőket hozzanak be a pályára, ami röhejessé teszi még a 260 cm átmérőjű, 40 milliós tévéket is. A fellépés mindenesetre egy a legjobb formájában lévő szupersztárt mutat.

Setlist:

1. Jam
2. Billie Jean
3. Black or White
4. Heal the World

U2

Ha úgy nézzük, a 2002-es U2 Super Bowl műsor semmivel sem több, mint egy átlagos koncertjük. Viszont nem is kevesebb. És mivel tudjuk, hogy Bonoék akkora színpadképeket álmodnak meg maguknak, amik a Puskás Stadionba sem férnek be, kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy a show nagyon rendben volt.

Setlist:

1. Beautiful Day
2. MLK
3. Where the Streets Have No Name

Prince

Öreg herceg nem vén herceg, ezt már a Sziget óta tudjuk. Prince 2007-ben Foo Fighterst játszik, ami már eleve jófejség, és ha azt is hozzá tesszük, hogy ez a dal a Best of You, ráadásul teljesen átgyúrva, egyből kihagyhatatlanná teszi a felsorolásból a zseni Super Bowl-fellépését.

Setlist:

1. We Will Rock You
2. Let’s Go Crazy
3. Baby I’m a Star
4. Proud Mary
5. All Along the Watchtower
6. Best of You
7. Purple Rain

The Who

CSI összes pár percben, 2010-ben. De mindezt egy olyan színpadképpel megtámogatva, ami beleég a retinánkba, picit öregesen, de becsülettel, olyan közönségénekeltetéssel, ami hangszálakat szakít. Igazi stadionrock, minden, ami egy ilyen estére kell.

Setlist:

1. Pinball Wizard
2. Baba O’Riley
3. Who Are You
4. See Me, Feel Me
5. Won’t Get Fooled Again

Aerosmith & Britney & ’N Sync & Nelly & Mary J. Blidge

A legfurcsább összeállítás evör. De ilyen a showbiznisz. Elég természetellenesen váltja Justin Timberlake egykori fiúcsapatának nyáldalát egy még nyálasabb Aerosmith sláger, hogy aztán a végén összefussanak a szálak, és az ’N Sync, Britney, valamint az Aerosmith együtt adják elő a Walk This Way-t. Apokalipszis a fanyalgóknak, elég jó vicc a röhögni vágyóknak, show mindenkinek, aki szereti.

Setlist:

1. Bye Bye Bye
2. I Don’t Want to Miss a Thing
3. It’s Gonna Be Me
4. Jaded
5. Walk This Way

Bruno Mars & Red Hot Chili Peppers

A funk és a hazafiasság került a főszerepbe, előbbit különösebben nem, utóbbit már egy picit erősebben bánjuk. Bruno Mars olyan lazán adja a fiatal James Brownt, hogy attól még a sánták is táncolni kezdenek, de amikor megjön a Red Hot Chili Peppers, akkor aztán tényleg elszabadulnak az indulatok. Ügyes show, ahol inkább a zene dominál, de persze a színpadkép sem éppen egy haknikirály mucsajröcsögei fellépését idézi.

Setlist:


1. Billionaire
2. Locked Out of Heaven
3. Treasure
4. Runaway Baby
5. Give it Away
6. Just The Way You Are

Katy Perry & Lenny Kravitz

Katy jön, és bő 12 percben lenyom egy akkora show-t, hogy azt sokan másfél órában sem tudják összehozni. Lenny Kravitz megjelenése mondjuk nem ad hozzá semmit a műsorhoz, de kedves kis adalék. Tőle valahogy nem hangzik annyira extrán az I Kissed a Girl. Megvolt. Értjük. Szerette. Énekelhette volna kicsit durvább szöveggel is. Na de nem is ez a kemény, hanem az előre be nem jelentett Missy Elliott blokkja, aki 2010 óta csak egyszer volt hajlandó előjönni a barlangjából egy brazil fellépés erejéig. A teljes felületén kivetítős színpad és annak használata bárkit leborulásra késztet. A végén persze tűzijáték. És maga Katy. Csodás.

Setlist:

1. Roar
2. Dark Horse
3. I Kissed a Girl (feat. Lenny Kravitz)
4. Teenage Dream
5. California Gurls
6. Get Ur Freak On (Missy Elliott-blokk)
7. Work It (Missy Elliott-blokk)
8. Lose Control (Missy Elliott-blokk)
9. Firework

Coldplay & Bruno Mars & Beyoncé

Hatalmas összeborulás a látszólag össze nem illő előadók között bő 13 percben, ahol Beyoncé és Bruno Mars már rutinus Halftime Show-fellépőként térnek vissza, és tulajdonképpen semmi meglepő nem történik, de olyan kellemes az egész. Az Uptown Funk pedig élőben a legállatabb.

Setlist:

1. Viva La Vida
2. Paradise
3. Adventure of a Lifetime
4. Uptown Funk (Bruno Mars)
5. Formation (Beyoncé)
6. Fix You
7. Up&Up

Fotó: AFP

Íme néhány dal, ami remek választás lehet a hét utolsó napjainak beindításához.

Hard-Fi – Living for the Weekend

Mert tényleg csak a hétvégének élünk, ezzel a számmal pedig azonnal beindíthatjuk a jókedvű péntek estét.

Suede – Saturday Night

Egy fáradt szombat este lezárásához, amikor bejártad a várost a lánnyal. Diszkó, kaszinó, peep show… a Suede így képzeli el a tökéletes hétvégét.

MGMT – Weekend Wars

Minimális progrockos lazulás az MGMT-vel. Csak semmi háború, most szeretet, béke van!

The Cure – Friday I’m In Love

Pénteken már nyugodtan lehetsz szerelmes a szombatodba és a vasárnapodba is. A többi napot meg ki nem tojja le?

Elton John – Saturday Night’s Alright For Fighting

Harcolni akarsz a hétvégén? Akkor pörgesd fel magad Elton Johnnal. Igen, ez így nagyon rosszul hangzik, de a Saturday… még abból a korszakból származik, amikor Elton nagyon is rock’n’roll volt, és nem egy fura ízlésvilágú zseniális zenebohóc.

Punnany Massif – Hétvégre

Valakinek ez kell, valakinek az. Akárhogyan is alakul a hét utolsó pár napja, a Punnany remek választás egy kis aláfestő zenének.

The Dandy Warhols – Everyday Shoud Be a Holiday

A Dandy Warhols tudja a frankót. Minden nap lazulás, minden nap ünnepnap, minden nap hétvége.

Queen – Lazing on a Sunday Afternoon

Akik a kis kuplékra vannak ráizgulva, vagy csak úgy simán mezei Queen rajongók, azok biztosan szívesen lazítanak vasárnap egy ilyen dalra. De bárki megpróbálhatja, nem rossz választás!

Freestylers – Weekend Song

Egy jó kis táncolós Freestylers, és még a hétvégéről is szól? Remek! Táncolj, vagy bólogass nyugodtan!

Michael Gray – The Weekend

Ha megnézed a klipet, egyből elmegy a kedved a munkától, és várod a megváltó hétvégét. Nézd a megőrült titkárnőket, és kapcsolj pihenő/bulizó/csajozó üzemmódba!